A távoli bolygó atmoszférája vizet nem tartalmaz és életre nem alkalmas - közölte Angelos Tsiaras, a University College London (UCL) kutatója és csoportja a The Astrophysical Journal című szaklapban.
Az eredmények alapján első alkalommal nyerünk betekintést egy szuperföld légkörébe"
- hangsúlyozta Giovanna Tinetti, a UCL professzora az intézmény közleményében.
A szuperföldek olyan Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók), amelyeknek tömege nagyobb, mint a Földé, ám könnyebbek, mint a Neptunuszhoz, a Szaturnuszhoz vagy a Jupiterhez hasonló gázóriások. Ez galaxisunk, a Tejútrendszer leggyakoribb bolygótípusa.
A most vizsgált szuperföld katalógusszáma 55 Cancri e és egy nap körül kering a Rák csillagképben. Átmérője kétszer, tömege nyolcszor nagyobb, mint a Földé. Napjához olyan közel kering, hogy egy év mindössze 18 órán át tart, felszíne pedig a becslések szerint kétezer Celsius-fokos.
Nemcsak a hőség miatt kizárt az élet ezen a bolygón.
A Hubble-űrteleszkóp segítségével a csoportnak sikerült elemeznie a bolygó légköri gázainak kémiai lenyomatát.
A hidrogén és hélium mellett, amelyek valószínűleg még a bolygó keletkezési idejéből maradtak meg, a kutatók hidrogén-cianid (HCN) nyomait is találták, bár ennek alátámasztására még további vizsgálatokra van szükség.
"A hidrogén-cianid vagy kéksav súlyosan mérgező, ez tehát valószínűleg nem olyan bolygó, amelyen szívesen élnék" - fogalmazott Jonathan Tennyson szakértő.
Az 55 Cancri e nem az első, más csillaghoz tartozó bolygó, amelynek elemezték a légkörét. Más kutatók azonosították még a légkör alkotóelemeit, köztük vizet is különböző nagy exobolygóknál, ezek viszont nem szuperföldek voltak. A Hubble-űrteleszkóp a UCL adatai szerint már két másik szuperföld légkörét is megvizsgálta, ezeknél azonban nem azonosítottak kémiai alkotóelemeket.