Darwin kopogtat a mennyek kapuján

Ádám teremtése Michelangelo freskóján

A vallásos és a tudományos gondolkodás elvileg békésen megférhet egymás mellett a kutatás világában. Van azonban egy fontos kivétel, ami nem más, mint az eredetproblémák. Az élet létrejötte és evolúciója a leginkább reflektorfényben lévő vita a hitalapú és a tudományos gondolkodás között. Ebben az írásban a spontán eredet és fejlődés elleni főbb ellenérveket sorakoztatom fel, és adok rájuk válaszokat. 

Nem bizonyított, hogy az élet magától jött létre

Az élet igencsak apró és törékeny formát ölthetett létrejöttekor, ezért csoda lenne, ha e közel négymilliárd évvel ezelőtti esemény valamilyen nyomot hagyott volna maga után. Miller és Woose kísérletei bizonyították ugyan, hogy szervetlen anyagból magától is létrejöhet szerves, de életet eddig még nem tudtunk mesterségesen létrehozni.

Ádám teremtése Michelangelo freskóján Forrás: Picasa

Nincs viszont semmilyen elvi akadálya annak, hogy megtegyük e lépést, minthogy annak sem, hogy a természet maga lehelt életet az anyagba annak idején. Habár az első önreprodukáló rendszer kialakulása igen kis valószínűségű esemény lehetett, elegendő tér és idő állt rendelkezésre, hogy ez mégis megtörténjen.

Az evolúció csupán egy igazolatlan elmélet

Először is, az „elmélet” szót a kritikusok a „hipotézis” értelmében használják, holott itt a „tényként” való értelmezés lenne helyénvaló, hiszen az evolúció az egyik legszilárdabb bizonyítékrendszerű tudományterület.

Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja Forrás: Wikimedia Commons

Nem meglepő módon az adott korú kőzetrétegekben mindig a megfelelő ősmaradványok fordulnak elő. Egy kambriumi rétegben talált zsiráffosszília perdöntő ellenérv lenne, csakúgy, mint egy sarki jégbe fagyott Tyrannosaurus rex.

Az sem véletlen, hogy nem találhatunk például sarki jégbe fagyott Tyrannosaurust Forrás: Wikimedia Commons

Ráadásul a kövületek időrendisége kiadja az egyes leszármazási vonalak logikus rendjét, mivel a csontok alakváltozása folytonosságot mutat.

A földtörténeti ókor elején, több mint félmilliárd éve történt az úgynevezett kambriumi robbanás, amikor viszonylag rövid idő alatt robbanásszerűen megnövekedett a fajok sokfélesége, a biodiverzitás Forrás: Student Society for Science

A 6 ezer éves Föld tana a közemberek bizonyos körében mégis nagy népszerűségnek örvend (az amerikaiak 46%-a hiszi ezt), tudományos berkekben való támogatottsága viszont ritka, bár annál elképesztőbb bigottságról tanúskodik.

Az evolúció genetikai evidenciái

Az evolúció molekuláris genetikai evidenciái a kövületeknél is ütősebbek. A DNS nem csupán a testünk felépítésére vonatkozó információkat örökíti tovább, hanem létezik benne egy rejtett üzenet is: a leszármazás kronológiáját őrzi.

Crick és Watson. A két Nobel-díjas tudós kulcsszerepet játszott a DNS szerkezetének pontos leírásában. 1953-ban jelent meg korszakos cikkük Forrás: Wikimedia Commons

Ha összehasonlítjuk az egyes fajok DNS-ének bázissorrendjét, megkapjuk azok rokonsági fokát, sőt, azt is, hogy nagyjából mikor élhettek a közös ősök.

Sok hívő kutató azzal érvel, hogy a testi hasonlóság megköveteli a genetikai egyezést is.

Ez az állítás azonban nem állja meg a helyét, mert a genom nagy részében a bázisok szabadon cserélhetőek, változásuk nem okoz semmiféle káros hatást. Magyarul, a semleges bázissorrendeknek nem kellene mutatniuk a rokonsági fokot, mégis ezt teszik.

DNS-lánc Forrás: AFP/Science Photo Library

Továbbá, az egyes fajok DNS-e zsúfolásig van úgynevezett álgénekkel, amelyek korábban feladattal rendelkeztek ugyan, mára viszont a mutációk funkcióképtelenné tették őket. Például az emlősöknek hozzávetőleg ezer, szaglással kapcsolatos génjük van, az embernél azonban több mint 2/3-uk működésképtelenné vált.

Vajon milyen célja lehetett a Tervezőnek az álgének emberi genomba való csempészésével?

Ráadásul ezek az elemek éppen azokkal a génekkel szomszédosak, mint a többi emlősfajnál a működő változatok.

Félmilliárd éves kambrium időszaki tengeri ízeltlábúak, trilobiták kövületei. A leszármazási hézagokat többen is - tévesen - a teremtés bizonyítékának vélik Forrás: Wikimedia Commons

A ma élők mind közös őstől származnak, amit a genetikai kód egyetemlegessége bizonyít: az egyes bázishármasok minden fajban ugyanazt az aminosavat határozzák meg (pl. az ATG a metionint), noha ezt semmiféle fizikai kényszer nem diktálja. A kövületek és a genetikai hasonlóság csupán egyetlen, nem evolúción alapuló logikával magyarázható: a Teremtő szándékosan téveszti meg híveit, talán azért, hogy ne az ész, hanem a hit útján keressék őt.

Az élet komplexitása véletlen útján nem keletkezhetett

William Paley példálózását szokták emlegetni e probléma kapcsán. A filozófus egyházfi egy tengerparti sétát vizionál, amely során egy órát talál a homokban. Őrült lenne, aki azt gondolná, hogy a szél vagy az árapály képes lenne homokszemekből összerakni egy ilyen bonyolult szerkezetet.

William Paley egykorú, 18. századi portréja Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanez a helyzet az élő szervezetekkel is: egy „órásmesternek” kell tehát a háttérben állnia – vonja le a konklúziót Paley. A hiba a fenti érvelésben az, hogy

az evolúciónak csupán egyik eleme a véletlen, a másik a természetes szelekció,

ami irányt ad a folyamatnak. Ez az irány azonban nem előre meghatározott, hanem az aktuális körülmények alakítják, és nem feltétlenül a bonyolultabbá válás felé.

A nagy és egyelőre még nem bizonyított végső kérdés, hogy mitől keletkezett a világmindenség és az élet Forrás: Topdimgs

A dolog másik oldala az, hogy a genetikai események egymásra épülnek az evolúció során: miután egy genetikai újdonság rögzül egy populációban, a következő már erre az új alapra épül, és így tovább. Az intelligens tervezettség (IT) mozgalom tűzte zászlajára újra, és nevezte el leegyszerűsíthetetlen komplexitásnak a fenti problémát feszegető programot.

Vannak, akik az intelligens tervezettség elméletének hívei Forrás: Damspires

Az IT alapállítása, hogy egy olyan bonyolult szerv, mint például a szem, nem jöhetett létre egyetlen evolúciós ugrással, a kis köztes lépéseknek viszont nincs funkcionális értelmük, ezért szelekció sem hathatott rájuk. Ugyan miért ne lenne értelme a fényérzékeny sejtekkel induló fokozatos evolúció köztes lépéseinek? A szem felépítése egyébként éppen hogy az IT ellen szól. Szemben a polipéval, a gerincesek retinája ugyanis logikátlan felépítésű: a fénynek keresztül kell haladnia több sejtrétegen is, hogy elérje a fotoreceptorokat.

Ellentétben a polip szemével, a gerincesek és az ember szeme "logikátlan" felépítésű Forrás: Elter Tamás

Az ősi szem jóval egyszerűbb képet alkotott a világról, és nem jelentett problémát a kifordított szerkezet. Később viszont már nem volt lehetőség a sejtrétegek cseréjére, mivel nem létezik olyan genetikai folyamat, amely képes lenne e valóban túl bonyolult feladatra.

Isten keze egyengeti az evolúciót

Az evolúció és a hit összeegyeztethető – állítja többek között Robert Asher cambridge-i őslénykutató. A teista evolúcióelmélet – szemben a Biblia egyedi teremtésével – azt állítja, hogy Isten nem változatlan fajokat hozott létre, hanem saját kezűleg igazgatja az evolúciót.

Robert Asher cambridge-i őslénytankutató szerint a teremtéstörténet és az evolúció összeegyeztethető Forrás: Ancient Earth

A két elképzelés ellentmondását sok tudós azzal magyarázza, hogy a mennyei világ tér- és idődimenziói eltérnek a miénkéitől. Az utóbbi időben a katolikus egyház legmagasabb szintjein is befogadókészség mutatkozik a biológiai eredet tudományos értelmezését illetően. A kérdés persze, hogy ez az elismerés az evolúcióelmélet lényegét érinti-e.

A római katolikus egyház legmagasabb szintjén is megvan a befogadókészség a biológiai eredet tudományos értelmezésének elfogadására Forrás: citizenside.com/(c) copyright citizenside.com/Citizenside/Enrique Pérez Huerta

A darwini elv nem igényli felsőbb intelligencia közreműködését,

az egyházi verzió viszont a Teremtő általi töretlen figyelmet kell hogy jelentsen,

már amennyiben az elképzelés végiggondolt a következményeket illetően. Ez viszont nem más, mint az irányított evolúció elve.

A hiányzóláncszem-paradoxon

A darwinizmus ellenfelei azzal érvelnek, hogy a kövületek nem mutatnak folytonosságot, hézagok vannak az ősi fajok között, amit az evolúció képtelen átugrani.

19. századi gúnyos karikatúra Darwin evolúciós elméletéről. Annak ellenére, hogy az evolúció sokszorosan bizonyított ténykérdés, a darwinizmusnak még napjainkban is szép számmal akadnak elkeseredett ellenfelei Forrás: Wikimedia Commons

Ha az őslénykutatók mégis találnak egy átmeneti formát, az csupán további problémát generál, hiszen ezzel az eredeti egyetlen rés helyett két új keletkezett. Hasonlóan a fosszíliákhoz, a vallásos elképzelés a tudományos ismeretek réseit is gyakran az isteni beavatkozással tölti ki, innen a „hézagok istene” kifejezés.

Az önzetlenség ellentmondása

A darwini mechanizmusok önzőséget kell, hogy produkáljanak, hiszen az érdekeink feladása csökkenti a túlélés esélyét.

Az ember azonban olyan esetekben is segít másoknak, amiből nem lesz haszna,

ergo nem a természetes szelekció termékei vagyunk – érvel a teista logika. Az ember motivációs rendszerének genetikai alapjait a kis közösségekben való lét alakította ki.

A bibliai Paradicsom az emberpár megteremtése után. A bibliai teremtéstörténetet szó szerint értelmező kreacionisták tagadják az evolúciót, szerintük Isten 6000 éve egyszerre teremtett meg minden fajt Forrás: Anthony Neff

Itt az emberek egyrészt közeli rokonok voltak, másrészt mindenki ismerte egymást, ezért a segítség általában viszonzást eredményezett. Az önzetlenség fennmaradása még a személytelen gigapoliszokban is csupán annyit jelent, hogy e viselkedés kódja az altruista tevékenységre (mások megsegítésére) való ösztönzésen alapul, és nem nézi a végeredményt, azaz hogy kifizetődött-e a jótett, vagy sem.

Isten megteremti Évát, középkori színezett fametszet Schedel 1493-as világkrónikájából Forrás: Wikimedia Commons

Ugyanez a helyzet a fogamzásgátlás mellett folytatott szexszel, amely evolúciós szempontból tökéletesen értelmetlen. A gének a szexualitás élvezetét kódolják, amely régen statisztikai értelemben produkálta is a sikert (gyermekáldás). Ma szenvedélyesen gyakoroljuk az élvezetes fázisokat, de rendszerint kijátsszuk a végeredményt.

A fajok közül egyedül az ember képes lényegi szinten megérteni, hogy mi folyik körülötte Forrás: Wikimedia Commons

Az ember az egyedüli lény a Földön, aki képes lényegi szinten megérteni, mi folyik körülötte. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindenki törekszik is erre. Ennek az lehet az oka, hogy gondolkodásunk evolúciója során a természetes szelekció a praktikus és érdekalapú megoldásokat jutalmazta, vak volt viszont az elvont eszmék összefüggései és igazságai iránt. Az emberi agy tragikus vonása, hogy az értelem szabadsága helyett önigazoló prekoncepciók uralma alatt áll.

Az emberi elme kialakulása

Elménk két alapvető komponensének - a tudatnak és az intelligenciának - gyökerei mélyen az állatvilágba nyúlnak vissza. A tudományos elit nem minden tagja vallja azonban ezt a nézetet. Egy ismert magyar fizikus elfogadja ugyan, hogy az ember évmilliárdos evolúció eredménye, de szerinte a lelket Isten lehelte Ádám testébe 6000 évvel ezelőtt. A Teremtő szabad akaratot adott az embernek, ezért lehetséges például a hitetlenség és a bűn létezése.

Aquinói Szent Tamás, a 13. században élt keresztény gondolkodó fogalmazta meg a szabad akarat teológiai elméletét Forrás: C.S. Lewis

A szabad döntés képessége azonban ellentmondásban áll a teremtői mindentudással. Isten téren és időn túl létezik – próbálja Francis Collins feloldani az előrelátás és a szabadság paradoxonát.

Francis S. Collins megpróbálta feloldani az isteni előrelátás és a szabad akarat paradoxonát Forrás: http://www.genome.gov/pressDisplay.cfm?photoID=20206/Bill Branson

Van olyan tudós, aki úgy véli, hogy noha az érzelmeink agyunk kontrollja alatt állnak, a szabad akarat isteni eredetű, és halálunk után csupán ez utóbbi távozik a mennyei dimenziókba. Az agykutatás oldaláról érkező ateizmusellenesség ideológiája részben az úgynevezett test-lélek problémából táplálkozik.

A tudat csak árnyék, az agyműködés mellékterméke?

A materialista felfogás szerint a tudatunk - mint egy árnyék - csupán mellékterméke az agyműködésnek, holott szubjektíve úgy érezzük, a döntéseinkben kezdeményező szerepet játszik. Karl Popper és John Eccles vetették fel először az agy és elme kölcsönös oksági kapcsolatát, manapság pedig David Charlmers e koncepció élharcosa.

Karl Popper ( a kép bal szélén) Forrás: Wikimedia Collins

A filozófus szerint ún. pszichofizikai törvényeket kellene bevezetnünk, amelyek az agy és a tudat kapcsolódásának mikéntjével foglalkoznak. Ma még nem tudjuk, mi a helyzet a tudattal, de ez nem jelenti azt, hogy a problémát át kellene engedni a transzcendentális válaszok számára. Manapság trendi a mesterséges intelligencia (MI), illetve az ettől való félelem.

Sir John Eccles Popperrel együtt vetette fel az agy és az elme közötti kölcsönös oksági kapcsolatot Forrás: Wikimedia Commons

Mi történik majd, ha az MI meghaladja az emberi értelem szintjét? – tűnnek fel hasonló kérdések az egyes lapok címoldalain. A hit oldaláról egyenesen istenkísértést kiáltanak. Ray Kurzweil Google-igazgató szerint azonban nincs ok az aggodalomra, mert az ember a gépekkel együtt fejlődik majd (ez a transzhumanizmus eszméje).

Ray Kurzweil szerint az ember együtt fejlődik majd a számítógépekkel Forrás: Wikimedia Commons

Nem mindenki osztja azonban ezt az optimizmust. Lehetséges, hogy az emberi elme csupán egy röpke villanás azon a hosszadalmas úton, amelynek során a „sötét anyag” - a biológiai evolúció ádáz küzdelmein át - egy korlátok nélküli intelligencia formájában születik újjá.

Mégiscsak teremtett a világ?

Elménk a körülöttünk lévő közepes méretű dolgok sajátságainak értelmezéséhez alkalmazkodott, ezért

a mikrorészecskék valószínűségen alapuló világa szemléletesen felfoghatatlan számunkra.

A kvantumfizika alaposan felborította a valóságról alkotott képünket. Bármi is szolgál az anyagi világ alapjául, az megdöbbentő lesz, ha majd lehull a titokról a lepel.

A kvantumfizika alaposan felborította a hagyományos világképünket Forrás: Wikimedia Commons

Amíg azonban nem ismerjük a választ, nem tudjuk kizárni a teremtésen alapuló elképzelést, habár a bizonyítási kényszer labdája az állítás, nem pedig a kételkedés oldalán pattog.

Csodás világunk csak egy intelligens lény játéka lenne? Forrás: Ancient Earth

Egy szubjektív „pro” érv lehet azonban az a lehetőség, hogy mi magunk vagy az általunk megalkotott MI eljut majd oda, hogy virtuális világokat hozzon létre. Miért ne létezhetne egy idegen civilizáció, amely megtette már ezt az arasznyi utat, és egy ET-kamasz szórakozásból létrehozta az univerzumunkat?

Egyelőre még nem tudjuk a bizonyosság szintjén, hogy létezhetnek-e más világok és fejlett civilizációk Forrás: Davide and Paolo Salucci

Az is lehetséges, hogy az anyag alakul át olyan teremtő erővé, amelyre az intelligencia szó nem alkalmazható. Ha kiderülne, hogy teremtett a világ,

az távolról sem jelentené azonban, hogy igazolást nyert valamelyik vallás istene.

Az erre való konkrét elképzelések megbízhatóságát Richard Dawkins – a Bobby Hendersontól vett példával - repülő spagetti szörnyben való hit abszurditásával szokta érzékeltetni.

Richard Dawkins Forrás: Mike Cornwell

Egy elképesztően alacsony valószínűségű legenda esetén fel kell tennünk a kérdést: érdemes-e elkötelezni elménket és életünket ez iránt? A hívő emberek számára ez nem jelent akadályt, egyelőre nem értjük, miért. A vallásos hit az eredetkérdésekben téved, ami nem jelenti azt, hogy a hit kutató foglalkozású birtokosai ne lennének képesek a tudományban akár a legkiválóbb teljesítményekre is.

(A szerző az MTA doktora, egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója)