Azokat a bolygókat vizsgálják szisztematikusan, melyek az úgynevezett vörös törpék körül keringenek. Ezek a gyenge fényű, hideg csillagok átlagosan több milliárd évvel idősebbek, mint a Nap.
Szabad szemmel nem láthatók, észlelésük lehetetlen a látható fény tartományában. Eddig úgy tűnt, környezetükben nincs értelme az élet utáni kutatásnak, de újabb tudományos adatok miatt a kutatók megváltoztatták véleményüket.
"A régebbi naprendszereknek több idejük lehetett arra, hogy intelligens lények fejlődjenek ki rajtuk" - mondta Seth Shostak, a SETI csillagásza.
A kétévesre tervezett projektben egy hetvenezer vörös törpét tartalmazó listáról választanak ki húszezret és a körülöttük keringő égitesteket alapos vizsgálatnak vetik alá.
Ehhez a szakértők az intézet Észak-Kaliforniában lévő, 42 antennával felszerelt teleszkópját használják.
A tudomány sokáig értelmetlennek találta, hogy a vörös törpék közelében kutasson élet után,
mivel ott nagyon kevés a fény.
"Abból indultak ki a kutatók, hogy a Földön kívüli életre leginkább olyan csillagrendszerekben bukkanhatnak, amelyek erős fényű napjukkal jobban hasonlítanak naprendszerünkhöz" - mondta Jon Richards, a SETI mérnöke.
A szakértők abból indultak ki, hogy azok a bolygók, melyek ezekben a zónákban a vörös törpe körül keringenek, nem forognak saját tengelyük körül.
Egyik oldaluk így állandóan ki van téve a vörös törpe sugárzásának, míg a másik oldalukat egyáltalán nem éri a csillag fénye, tehát
a bolygó egyik oldala állandóan fényes és forró,
míg másik sötét és hideg.
Az intézet szerint azonban az újabb kutatási eredmények alapján a bolygó egyik oldalának hője átjuthat a másik oldalra, így az égitestnek az eddig véltnél nagyobb része lehet élhető.