Nagyon sérülékeny a kobaltkék Adria

Az Adriai-tenger, amely a mediterrán medencén belül is önálló egységet alkot, nagyon sérülékeny a környezeti ártalmakra

Az elmúlt napokban aggasztó hír látott napvilágot: az észak-adriai Kostrena térségében a horvát olajvállalat, az INA finomítójából nagy mennyiségű nyersolaj és pakura ömlött a Kvarner-öbölbe. Az öbölt a nyílt tenger irányába a Kvarner két legnagyobb szigete, Krk és Cres határolja, lassítva a természetes vízcserét. Emiatt, és a tagolt partszakasznak köszönhetően, a Kvarner-öböl különösen kitett az olajszennyeződés miatti környezeti katasztrófa fenyegetésének.

Egyelőre még nem tudni, milyen hatásai lesznek az olajszennyezésnek

A természetvédelemmel foglalkozó Eko Kvarner Egyesület úgy véli, hogy az INA kostrenai olajfinomítójának környékén május 13-án történt ökológiai esemény – nagy mennyiségű pakura és nyersolaj ömlött a tengerbe – hosszú évek óta várható volt, a hanyag ellenőrzés és a biztonsági előírások laza kezelése miatt.

Az Adriai-tenger, amely a mediterrán medencén belül is önálló egységet alkot, nagyon érzékeny a környezeti ártalmakra Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

A jelenlegi az elmúlt évtizedek legnagyobb olajszennyezése a térségben,

amelynek egyelőre nem lehet pontosan felmérni a várható ökológiai következményeit.

A Kvarner-öböl északi részének viszonylagos zártsága miatt fokozott veszélyt jelenthet a tengervízbe ömlött nyersolaj és pakura Forrás: Eko-adriatic.org

A kiömlő nyersolaj mintegy fél kilométer széles szőnyeget alkot a parttal párhuzamosan, és noha azonnal megkezdődött a kárelhárítás, a kedvezőtlen időjárási körülmények – elsősorban az erős szél, a bóra keltette hullámzás - jelentősen megnehezítették az olajcsapdák elhelyezését és a felszínen úszó olajréteg begyűjtését.

Az egyesület honlapján közzétett közlemény szerint

már hónapok óta érkeztek anonim jelzések

írásban, telefonon és személyesen is a Rijekai Finomító munkatársaitól arról, hogy a biztonsági berendezések leromlott állapota miatt komoly veszélyben van a környezet.

A tengerek olajszennyezése globális probléma. A kép illusztráció Forrás: Eco Marine

A finomító működési költségeinek drasztikus lefaragása és a létszámleépítések miatt jelentősen megcsappant a képzett munkaerő, romlott a technológiai fegyelem és a berendezések műszaki állapota, mindez pedig előrevetítette a környezeti katasztrófa bekövetkezését.

A környezetvédők már évek óta figyelmeztettek a veszélyre

Az egyesület sohasem követelte az észak-adriai finomítók bezárását,

de már 2014 óta intenzíven figyelmeztetett a hiányosságokra és annak várható következményeire.

Az Eko Kvarner Egyesület úgy véli, hogy hosszú távon csak a fosszilis energiahordozók drasztikus visszaszorítása lehet az egyetlen valóban hatékony megoldás.

Az észak-adriai térség partvonala igen tagolt Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

A környezetvédőkhöz hasonlóan nyilatkozott Mirela Marunic is, a kostrenai járás elöljárója. Marunic a sajtónak nyilatkozva azt mondta, nem emlékeznek a mostanihoz hasonló környezeti katasztrófára a Kvarner-öböl térségében. A járási vezető szerint a lakosoknál betelt a pohár, féltik biztonságukat és a környezetüket.

Naplemente az Isztriai-félszigetnél. Az Adria horvátországi partszakasza a Földközi-tenger egyik legszebb vidéke Forrás: Elter Tamás

A kisebb szennyezések már korábban is folyamatosak voltak, de a jelenlegi olajszennyezés nemcsak a járás, hanem az egész Kvarner térségében veszélyezteti a turizmust – fejtette ki véleményét a kostrenai járás elöljárója. Horvátország legnagyobb olajfinomítója még 1965-ben kezdte meg működését Kostrenában, az Urinj félszigeten.

Az Adriai-tenger a mediterráneum egyedi entitása

Az, hogy az Adriai-tenger különösen érzékeny a környezetszennyezésre, geográfiai és néhány sajátos oceanográfiai jellemzőjére vezethető vissza. A 830 kilométer hosszú és átlagosan 160 kilométer széles Adriai-tenger lényegében a Földközi-tenger leghatalmasabb és legészakabbra nyúló öble.

Az Adriai-tenger a mediterrán medence legnagyobb és legészakabbra benyúló öble, epikontinentális sekélytenger Forrás: NASA

Az Adria jellemzői ezért egyrészt a Földközi-tengerével egyezőek, másrészt viszont a mediterrán medencén belüli szeparáltsága miatt néhány egyedi tulajdonsággal is rendelkezik.

Részszeparáltsága miatt az Adriai-tenger ökológiai értelemben még a Földközi-tenger nagymedencéinél is sérülékenyebb Forrás: Elter Tamás

Az Adria sajátosságai nem érthetők meg „anyatengere”, a Földközi-tenger ugyancsak egyedi jellegzetességeinek ismerete nélkül.

A Földközi-tenger Gibraltárnál Forrás: Elter Tamás

Az Adria ökológiai sérülékenysége a tenger kialakulásának körülményeiből és jelenlegi helyzetéből adódik. Az adriai medence mind keletkezését, mind mélységi (bathymetrikus) jellemzőit tekintve lényegében két nagyobb területi egységre osztható fel.

A Földközi-tenger nyugati és keleti nagymedencéjét az Appennini-félsziget és a messinai fenékküszöb határolja el egymástól Forrás: Wikimedia Commons

Az észak-adriai medence, a nagyjából Ancona és Sibenik vonalától északra fekvő medencerész

rendkívül sekély és földtani értelemben még nagyon fiatal,

a Földközi-tenger által csak a geológiai közelmúltban elöntött, szárazföldi eredetű terület. A jóval mélyebb déli medence tektonikai eredetű, úgynevezett ingressziós süllyedék. Itt található az Adriai-tenger legmélyebb pontja is, 1230 méteres mélységben.

Alig hatezer éve létezik az az Adria, amit ma ismerünk

A pleisztocén jégkorszak legutolsó – és tegyük hozzá, hogy legnagyobb – eljegesedése, az úgynevezett Würm-glaciális idején, a világtenger szintje a kifagyott hatalmas mennyiségű jég miatt a maihoz képest mintegy 130 méterrel állt alacsonyabban.

A Földközi-tenger szintje az utolsó eljegesedés után néhány ezer év alatt több mint száztíz métert emelkedett. A lassú tengerszint-emelkedés napjainkban is tart Forrás: Wikimedia Commons

Az észak-adriai medence ekkor még kopár, karsztos szárazulat volt. Hozzávetőleg 12 ezer éve, a Würm végén egy rapid, erőteljes felmelegedési hullám kezdődött el.

Öt és fél millió éve, a messinai sókrízis idején majdnem az egész mediterrán medence kiszáradt. A gibraltári küszöb lesüllyedésével árasztotta el ismét az óceán a medencét, és ekkor kezdődött el annak a sajátos élővilágnak a kialakulása is, ami még napjainkban sem fejeződött be Forrás: Wikimedia Commons/USGS

A mediterrán medence vízszintje alig pár ezer év alatt 117 méterrel emelkedett meg. Az Adria addig szárazföldi, északi medencerészét ekkor, alig egy-két ezer év leforgása alatt öntötte el a tenger.

Az Adria horvátországi partszakaszán lévő számos víz alatti barlang még szárazföldi térszínen alakult ki Forrás: Elter Tamás

A világtengerbe került, hatalmas mennyiségű olvadékvíz hatására bekövetkezett tengerelöntés, az úgynevezett eusztatikus transzgresszió hatására alakult ki az az Adria, amit ma ismerünk.

Sarjadó neptunfűmező az Adrián, barna korallsügérekkel (Chromis chromis). Az Adria jelenlegi formáját alig pár ezer éve nyerte csak el Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

(A horvát partszakaszon lépten-nyomon megtalálható, kisebb-nagyobb, víz alatti barlangok és üregek is ennek a közelmúltban véget ért szárazföldi korszaknak az emlékei, ezeket ugyanis nem a tengeri erózió vájta ki, hanem még a szárazföldi karsztosodás hozta létre.)

A magashátú durbincsok (Sarpa salpa) a part menti, jól átvilágított sekély vizekben a sziklákra nőtt algákat legelészik Forrás: Elter Tamás

Ezzel áll összefüggésben az észak-adriai medence rendkívül sekély vízmélysége;

az előzőekben említett Ancona–Sibenik vonaltól északra az Adria átlagmélysége mindössze 50 méter,

és legmélyebb pontja sem haladja meg a 75 métert. Az adriai medence északkeleti, a horvát partszakasszal határolt sekély és erősen tagolt medencerészén az amúgy is lassú vízcsere még tovább mérséklődik, ami miatt a tengerszennyezésnek is jóval súlyosabb következményei lehetnek.

Mitől sérülékeny a mediterrán víztömeg?

Maga a Földközi-tenger is igencsak elszeparálódott a világóceántól; az alig 14 kilométer széles Gibraltári-szorossal kapcsolódik az atlanti medencéhez, ahonnan a vízutánpótlását kapja.

A bíborcsigákból nyerték ki egykor a római császárok és szenátorok tógáját ékesítő bíborfesték alapanyagát. A tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris) endemikus mediterrán faj, közönségesnek számít az Adriai-tengerben is Forrás: Elter Tamás

Az igen magas gibraltári fenékküszöb megakadályozza a hideg, oxigénben és tápanyagban dús óceáni mélyvizek beáramlását, és a keskeny szoros eleve meggátolja a nagyobb víztömegek cseréjét.

A Gibraltári-szoros űrfotón. A magas fenékküszöb miatt az Atlanti-ócán hideg mélységi vizei nem tudnak bejutni a mediterrán medencébe Forrás: NASA

Ennek tudható be, hogy

az a vízmolekula, ami most jut be a mediterrán medencébe, legalább 130-140 évig ott is marad;

ennyi idő alatt cserélődik ki ugyanis a Földközi-tenger teljes víztömege. A Gibraltári-szoroson átáramló atlanti víz tulajdonságai e hosszú idő alatt megváltoznak, a mediterrán medencének az óceáni medencétől gyökeresen eltérő mélységi (bathymetrikus), áramlási és sajátos éghajlati viszonyai miatt.

A Földközi-tenger áramlási rendszerének sematikus vázlata Forrás: Wikimedia Commons

A nyugati vagy Alborán-medencébe érkező atlanti víztömeg az észak-afrikai partok mentén keleti irányba hömpölygő Algériai-áramlattal (korábbi terminológiában Luzitán-áramlat) jut el a Földközi-tenger nyugati és keleti nagymedencéjének határát jelentő messinai fenékküszöbig.

A trópusi tengereket jellemző korallzátonyok hiányoznak a mediterráneumból, de a Földközi-tengerben is honos egy enedemikus, potenciálisan szirtképzésre alkalmas telepes kőkorall faj, a pázsitkorall (Cladocera cespitosa). Pázsitkorall telepeket az Adrián is megfigyelhetünk Forrás: Elter Tamás

A víz egy része visszaáramlik Gibraltár irányába, nagyobb része pedig – már mint Észak-afrikai-áramlás – átfolyik a keleti vagy Levantei-nagymedencébe.

Az Appennini-félsziget és Afrika között húzódó messinai küszöb választja ketté a nyugati és a keleti nagymedencét. A két medence oceanográfiai jellemzőiben több különbség is kimutatható ugyanúgy, mint az élővilágukban Forrás: NASA

A viszonylag hűvös atlanti felszíni vizek a Földközi-tenger közvetlen térségét jellemző és a szubtrópusihoz közel álló mediterrán éghajlaton felmelegszenek; a keleti medence éghajlatát jellemző magas hőmérsékletnek és csapadékszegény körülményeknek köszönhetően,

az erős párolgás miatt a víz besűrűsödik, és túlsós, úgynevezett szuperhalin víztömeggé válik.

Amíg a Gibraltári-szoroshoz közeli területeken a víz sótartalma megegyezik a világóceán átlagértékével (35 súlyezrelék) addig a keleti, Levantei-medencében ez az érték 39 ezrelékre ugrik.

Az Adriai-tenger sótartalma változó: az északi térségben, a Pó torkolatvidékén a legalacsonyabb, mindössze 25 ezrelék, ezzel szemben a déli területen már meghaladja a világóceán átlagát, 36 ezrelékkel Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

Hasonló eltérések figyelhetők meg a vízhőmérsékletben is. A téli hőmérsékleti minimumot februárban éri el a Földközi-tenger víztömege; nyugaton ekkor 11-13 Celsius-fokra hűl le a víz, míg a keleti nagymedencében 16-17 fok a minimális felszíni hőmérsékleti érték.

A Földközi-tengernek van még egy egészen különleges, a világtengertől eltérő hőmérsékleti sajátossága:

a téli minimumkor a felszíntől a legnagyobb mélységig kiegyenlítetté válik a vízhőmérséklet.

Az Adriai-tenger és a mediterráneum egyik emblémája a tengeri csikó (Hippocampus sp.) Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

Ennek az anomáliának tekinthető jelenségnek az a magyarázata, hogy a gibraltári fenékküszöb miatt a mélyóceáni hideg víztömeg nem tud behatolni a mediterrán medencébe. ( A világtenger mélyvizei kiegyenlített hőmérsékletűek, 2500-3000 méteres vízmélységtől lefelé egységesen 2-2,5 Celsius-fok közöttire áll be a hőmérséklet, egészen a legmélyebb óceáni árkok aljáig.)

Az Adriára legyengülve érkezik a vízcserét biztosító áramlási rendszer

A messze északra nyúló és még a sekély Földközi-tengerhez képest is kis vízmélységű Adriai-tenger délen az alig 72 kilométer széles Otrantói-szorossal kapcsolódik a Jón-tenger mély medencéjéhez.

A kétsávos kecskedurbincs (Diplodus vulgaris) az Adriai-tenger egyik leggyakoribb halfaja Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

(Amíg a világóceán átlagmélysége 3 900 méter körüli, a Földközi-tengeren ez az érték csak 1500 méter.A Földközi-tenger legmélyebb pontja a keleti nagymedencéhez tartozó Jón-tengeren, a Calypso-árokban található, 5267 méteren.) Az Atlanti-óceánról érkező és a Földközi-tengert délről körbefolyó – jelentősen átalakult víztömeg – az ázsiai partvidéken északnak, majd vissza Gibraltár felé, nyugatnak veszi az irányt.

Az Adria legnagyobb fejlábúja a közönséges polip (Octopus vulgaris) Forrás: Elter Tamás

A Peloponnészosz félszigetet megkerülő Kis-ázsiai-áramlás egyik ága,

a Jón-tengerről behatol az Adriai-tengerre.

Az Adria vízcseréjében kulcsszerepet játszó, délkeletről északnyugatra, majd északkeletről – az Appennini-félsziget végétől délnyugatra tartó áramlás az adriai térségben lelassul, és le is hűl.

A Peloponnészosz az űrből. A félszigetet megkerülő Kisázsiai-áramlás egy ága északi irányba kitérve hatol be az adriai medencébe Forrás: NASA

A dalmáciai partok mentén északnyugatra hömpölygő víztömegnek köszönhető, hogy a téli hőmérsékleti minimumkor Horvátország déli és középső partszakaszán 13 Celsius-fokos a víz, amely elérve Velence térségét, már akár 7 fokra is lehűlhet. (A Velence és Trieszt közötti terület a Földközi-tenger leghidegebb pontja.)

A színeváltó szarukorallok (Paramuricea sp.) az Adria keleti sziklás partvidékén helyenként nagy tömegben telepednek meg a mélybe szakadó sziklafalakon Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

A lassú áramlás és az észak-adriai partok mentén fekvő sűrűn lakott települések, illetve nagy kikötők és jelentős hajóforgalom miatt- az előzőekben már megemlített természetföldrajzi jellemzőkön kívül - ez a vidék a legjobban kitett a tengeri szennyeződéseknek.

Feltárul Neptunusz kincsesládája

A trópusi vizeket megjárt búvárok igen gyakran lekicsinylően beszélnek az Adriai-tenger élővilágáról. A csak tengeri „nagyvadakra” vágyó amatőr búvároknak, annak ellenére, hogy a Vörös-tenger vagy a Maldív-szigetek után valóban szegényesnek tűnhet az Adria élővilága, még sincs igazuk.

Igazi kuriózum az Adrián: Vis szigete mellett 2012-ben lencsevégre kapott közel 20 méteres barázdásbálna (Balenoptera physalus) Forrás: Blue World Institute - Veli Losinj

Előfordulnak itt – még ha igen ritkán is – olyan óriások, mint a közönséges barázdásbálna (Balenoptera physalus) vagy a nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) csakúgy, mint a világtenger legnagyobb húsevő ragadozó hala, a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) vagy a csontos halak egyik fejedelme, az esetenként négy méternél is hosszabb kardhal (Xiphias gladius).

Felszín fölé vetődő kardhal (Xiphias gladius). Az akár 4 méteres hosszúságot is elérő nemes ragadozó egyáltalán nem ritka az Adrián, csak a partoktól távoli nyílttengeri régióban él Forrás: Elter Tamás

(Néhány éve a horvát Vis sziget közelében észleltek egy 18 méter körüli barázdásbálnát, és ugyancsak itt ámbrásceteket.) Egyébként sincs értelme az Adria élővilágát mondjuk a Vörös-tengerével összehasonlítani, mert mindkettő más és más entitás.

A Jabuka szigeténél (Horvátország) 2003. június 24-én tonnarába akadt, 5 méter 70 cm hosszú nagy fehér cápa Forrás: Shark Enthusiasts Club

Amíg a színpompás trópusi vizek egy hasonlattal élve olyanok, mint az internet, amely sorra dobja fel a szebbnél szebb képeket, addig a mediterráneum és benne

az Adriai-tenger is egy jó könyvhöz hasonlítható, amelyet nem elég nézegetni, hanem el is kell olvasni

ahhoz, hogy kiadja érdekes titkait.

A mediterrán faunaprovincia a világtenger egyik különlegessége

A tengeri fajok sokfélesége, a biodiverzitás oldaláról nézve a mediterrán vizekben valóban jóval alacsonyabb a fajok száma, mint például a trópusi indo-pacifikus régióban. Ha azonban a Földközi-tengerben élő fajok összetételét vizsgáljuk, akkor már sokkal árnyaltabb képet kapunk.

Az akár egyméteres magasságot is elérő fátyolrózsa (Alicia mirabella) a Földközi-tenger legnagyobb virágállata, amely a dél-adriai vizekben is előfordul Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

A Földközi-tengerből eddig 687 halfajt írtak le. A Monacói Oceanográfiai Intézet 24 évvel ezelőtti felmérése szerint összesen 4 417 soksejtű faj él a Földközi-tengerben,

ám a teljes becsült fajszám meghaladhatja az 5000-et.

A fajok 69%-a atlanti eredetű, de egyedülállóan magas a világon sehol másutt elő nem forduló bennszülött, úgynevezett endemikus fajok aránya, amely a maga 25%-os értékével a világtenger legmagasabb endemizmusának számít.

Bennszülött (endemikus) mediterrán tüskésbőrű a dekoratív bíborcsillag (Echinaster sepositus), amely az Adrián is közönséges fajnak számít Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

Öt százalékot alkotnak a trópusi fajok, amelyek egy része indo-pacifikus bevándorló, másik része viszont a Földközi-tenger geológiai múltjára emlékeztető,

csak itt honos maradvány, úgynevezett paleotrópusi reliktumfaj.

E különleges összetételű élővilágot a tengerbiológusok önálló egységként kezelik, ez pedig nem más, mint a világtengeren egyedinek számító mediterrán faunaprovincia. Ennek az egészen egyedülálló tengeri életközösségnek része az Adriai-tenger is.

Adriai kaleidoszkóp

Az Adriai-tenger élővilága a Földközi-tengeri faunához hasonló, bár egyes mediterrán fajok nagyon ritkák lehetnek, vagy akár teljesen is hiányozhatnak az adriai vizekből, míg más fajok jóval nagyobb egyedszámban képviseltethetik magukat itt, mint a Földközi-tenger más térségében.

Endemikus mediterrán faj az aranyszivacs is Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

Az alsóbbrendű élővilágból a szivacsok (Porifera) sok fajjal reprezentálják magukat, de nagyon szép képviselői élnek itt a tüskésbőrűeknek (Echinodermata) – a tengeri csillagoknak, a tengeri sünöknek és uborkáknak, valamint a kígyókarú csillagoknak is.

A sekély, homokos aljzaton viszonylag gyakran megpillanthatjuk a relatíve gyors mozgású mászócsillagot Forrás: Elter Tamás

A puhatestűeknek (Mollusca) ugyancsak számos faja ismert az adriai vizekből,

ezek közül jó néhány különleges fajt is megfigyelhetünk,

köztük a Földközi-tenger legnagyobb és a világóceánon is a méretrekordernek számító, csak a mediterráneumban előforduló nagy sonkakagylót (Pinna nobilis).

A 90 cm hosszúságot is elérő nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) ugyancsak endemikus mediterrán faj Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

Külön élőhelynek számít az ugyancsak mediterrán kuriózumnak tekinthető, paleotrópusi reliktumfajnak számító neptunfű (Posidonia oceanica), amely kiterjedt tenger alatti mezőket alkot a homokos, sekély tengeraljzaton.

A trópusi rokonsággal rendelkező csomós sisakcsiga (Phalium granulatum) szintén bennszülött földközi-tengeri faj, amely az Adriában is megtalálható Forrás: Elter Tamás

A búvárok számára kétségkívül a halak (Pisces) állatköre jelenti az élővilág leglátványosabb részét.

Szivárványhal (Coris julis) az Adriai-tengerből Forrás: Adriatic explorers Marine Life & Wrecks

A porcos halak osztályát (Chondrichtyes) 26 cápa- és 6 rájafaj reprezentálja az Adriai-tengeren. Tévedés azt hinni, hogy a cápaalakúakat (Selachiiformes) csak néhány apróság képviseli az adriai vizekben.

Ma már ugyan nagyon ritka, de honos faj a nagy fehér cápa is Forrás: Elter Tamás

Honos fajnak számít a ma már nagyon ritka nagy fehér cápa

(néhány világrekorder-méretű példányuk is az Adriából ismert) ugyanúgy, mint a szintén ritkán látható, 10 méternél is hosszabb, ám mérete ellenére békés és jámbor, planktonszűrögető életmódot folytató óriáscápa (Cetorhinus maximus) is.

Óriáscápa (Cetorhinus maximus) 8 méteres példánya a Rijekai-öbölben Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

Az Adriai-tenger a múltban a mediterráneum egyik leghíresebb tonhalhalászati körzete volt. Noha kifejletten az akár 3 méteres testhosszúságot is elérő kékúszójú tonhalak (Thunnus tynnus) egyedszáma napjainkra jelentősen lecsökkent a túlhalászás miatt, ez a nemes ragadozó is az Adriai-tenger egyik szimbóluma maradt.

Kékúszójú tonhalak (Thunnus thynnus) Forrás: Adriatic Explorers Marine Life & Wrecks

A vakítóan kék égbolt, a vad, karsztos partvidék, a türkizkék öblök és a hamisítatlan mediterrán hangulatot árasztó szűk sikátoros városkák nekünk, magyaroknak földrajzi közelsége, valamint a történelmi múlt okán is az egyik legkedvesebb tengerré teszi az Adriát.

Alkony Rovinjban Forrás: Elter Tamás

Ezért számunkra is fontos, hogy e csodaszép tenger megőrizze az egészségét.