Pizzly vagy grolar? Jégrizli? Esetleg grizzly-jegesmedve? A kutatók számos becenévvel illették a manapság egyre több helyen felbukkanó furcsa hibridet, amelynek még nincs hivatalos neve.
A grizzly, valamint a jegesmedvék kereszteződése nem új keletű jelenség:
állatkertekből több példányt ismerünk, és 2006-ban Kanadában már vadon élő példányt is leterítettek. A két faj közötti egyre gyakoribb párosodás nem véletlen: a medvék élettere zsugorodik, így a két impozáns faj egyedeinek útjai egyre többször keresztezik egymást.
Az óceánok vízszintemelkedése és az egyre gyakoribb, szélsőséges időjárás az éghajlatváltozás része, amely nagymértékben hozzájárult a furcsa, új hibrid kialakulásához a sarkvidéken. Didji Ishalook a napokban egy újabb hibrid medvét lőtt Észak-Kanada jeges vidékén, a Hudson-öböl partján fekvő Arviat település közelében.
A vadász az elejtett vad fotóját ki is posztolta saját Facebook-oldalán. Didji Ishalook először azt hitte, hogy egy kisebb jegesmedvét lőtt, ám több medveszakértő megerősítette a zsákmány „félvér” mivoltát.
„Pont úgy néz ki, mint egy jegesmedve, de barna mancsai és hatalmas karmai vannak, mint egy grizzlynek" – mondta Ishalook. „Ráadásul a feje is grizzly formájú.”
Az elmúlt években - amióta a sarkvidék a globális átlagnál kétszer nagyobb mértékben melegszik - egyre gyakrabban látni hibrideket a területen, amelyet a helyiek „grolar” vagy „pizzly” medvének neveztek el. Az alaszkai és kanadai grizzly medvék környezetük felmelegedésével észak felé vonulnak, így szinte elkerülhetetlen, hogy találkozzanak és párosodjanak az ott élő jegesmedvékkel.
Ahogy a sarki jég kiterjedése csökken, a jegesmedvék egyre több időt töltenek a szárazföldön.
Az élelem utáni kutatás közben testsúlyuk nagy részét elveszítik, és a vándorlás során lesoványodnak.
Egyedszámuk folyamatosan csökken, a jégtakaró zsugorodásával beszűkültek vadászati lehetőségeik, zsákmányállataik (például a fókák) gyakran elérhetetlenné válnak számukra.
„A melegedő hőmérséklet és az egyre gyakrabban előforduló éhezés együttesen eredményezte a két faj közötti egyre nagyobb átfedést, és a hibridek száma meglátásom szerint a jövőben tovább emelkedik” – nyilatkozta a brit Guardiannak Chris Servheen, a Montana Egyetem grizzlymedve-szakértője.
Hozzátette, hogy a múltban erre nem volt túl nagy esély, de a klímaváltozás megváltoztatta a körülményeket. Servheen szerint
a két faj genetikailag nagyon hasonló,
ezért lehetnek a grizzlyk és a jegesmedvék hímjei egyaránt vonzóak a nőstényeknek, és ez lehet az oka annak is, amiért egyre több a kereszteződés a természetben.
A jegesmedvék a barnamedvékből fejlődtek ki körülbelül 150 ezer évvel ezelőtt, és ma a világ legnagyobb szárazföldi ragadozói. Súlyuk elérheti a 720 kilogrammot. A grizzly medvék általában magányos állatok, de táplálkozás és párosodás céljából gyakran jönnek össze kisebb csoportokba.
Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik - a Földön sorban megdőltek a havi hőmérsékleti rekordok az elmúlt 12 hónapban –, az hosszú távon inkább a hibrid grizzly-jegesmedvének, és nem a jegesmedvének kedvez.
„A jegesmedvék élete nagyban függ a tenger eljegesedésétől, és ha a jég eltűnik, azt csak néhány példány élheti túl” – mondta Servheen. „Hosszú távon egy evolúciós változás tanúi lehetünk, ahol az átfedések száma egyre növekszik, mert a jegesmedvéknek nincs sok választásuk. De még generációk százai szükségesek ahhoz, hogy egy valóban új medvefaj jöjjön létre.”