Rejtélyes építményeket hoztak létre a Neander-völgyiek

Vue générale de la salle dans la grotte de Bruniquel, Tarn-et-Garonne. Cette grotte comporte des structures aménagées qui viennent d?etre datées d?environ 176 500 ans. L?équipe scientifique a développé un nouveau concept, celui de « spéléofacts », pour nommer ces stalagmites brisées et agencées. L?inventaire de ces 400 spéléofacts montre des stalagmites agencées et bien calibrées qui totalisent 112 metres cumulés et un poids estimé a 2,2 tonnes de matériaux déplacés. Ces structures sont composées d?éléments alignés, juxtaposés et superposés (sur 2, 3 et meme 4 rangs). Cette découverte recule considérablement la date de fréquentation des grottes par l?Homme, la plus ancienne preuve formelle datant jusqu?ici de 38 000 ans (Chauvet). Elle place ainsi les constructions de Bruniquel parmi les premieres de l?histoire de l?Humanité. Ces travaux ont été menés par une équipe internationale impliquant notamment Jacques Jaubert de l?université de Bordeaux, Sophie Verheyden de l?Institut royal des Sciences naturelles de Belgique (IRSNB) et Dominique Genty du CNRS, avec le soutien logistique de la Société spéléo-archéologique de Caussade, présidée par Michel Soulier. UMR5199 DE LA PREHISTOIRE A L'ACTUEL : CULTURE, ENVIRONNEMENT ET ANTHROPOLOGIE 20160048_0006

Az eddig véltnél jóval összetettebb viselkedésre lehetett képes a Neander-völgyi ember francia kutatók szerint, akik egy délnyugat-franciaországi barlangban talált két rejtélyes építményre alapozzák elméletüket.

Az azonos méretűre vágott, oszlop alakú cseppkövek százaiból kialakított ovális építményeket véletlenül fedezték fel 1990-ben. A 176 500 évesre becsült két lelet több tízezer évig pihent érintetlenül a délnyugat-franciaországi Bruniquel egyik barlangjában, amelynek bejáratát egy sziklaomlás temette be annak idején.

Korábbi kutatások ugyan azt sugallták, hogy a negyven centiméter magas építmények a modern ember Európába érkezése előttről származnak, az az elmélet, hogy a Neander-völgyiek alkották őket, nem egyezett azzal a régóta létező feltételezéssel, hogy ezek a korai emberek képtelenek voltak a föld alatti munkához szükséges összetett viselkedésre.

Ősi „projekt”

Kifinomult kormeghatározási technológiák révén a Bordeaux-i Egyetem régészeként dolgozó Jacques Jaubert vezette kutatócsoport megállapította, hogy a cseppköveket nagyjából 176 500 évvel ezelőtt törhették le, ami azt jelenti, hogy "ezek a leletek az ember alkotta legkorábbi olyan építmények közé tartoznak, amelyeknek pontosan ismert a keletkezési ideje".

Az, hogy a barlang bejáratától 336 méterre vannak, azt jelzi, hogy a korszakban élt emberek már jól ismerték a föld alatti környezetet"

- húzták alá a szakemberek a Nature című folyóirat online kiadásában közölt tanulmányukban. A szakértők kizárták annak lehetőségét, hogy a két építmény, amelyek körül tűz nyomait is felfedezték, a véletlen, vagy állatok művei lennének.

A barlangban talált egyik ősi építmény Forrás: Etienne FABRE - SSAC/Etienne FABRE - SSAC/Fabre Etienne

Az őket megépítő Neander-völgyieknek kellett, hogy legyen egy "projektje", amely miatt ilyen mélyen behatoltak a barlangba, ahol nem volt természetes fény. Talán csoportba szerveződve fedezték fel a föld alatti területet, és együttműködve alkották meg a köröket, tüzet használva a barlang megvilágítására.

A kutatók egyelőre nem tudják, hogy mire szolgálhattak az ovális építmények - az egyik 16, a másik 2,3 négyzetméteres -, de úgy sejtik, rituális célra használhatták őket.