A naprendszerbeli legek versenyében a vörös bolygó, a Mars büszkélkedhet a legmagasabb hegy birtoklásával. Az Olympus Mons a Mars egyik legérdekesebb felszíni képződményén, a hatalmas kiterjedésű vulkáni fennsíkon,
a Tharsis régióban található.
Az Olympus Mons legmagasabb pontján a legfrissebb MOLA mérések szerint, 21 283 méter magasra emelkedik a marsi felszín fölé.
(Korábban egyes mérési eredmények 27 000 méterben adták meg a hegy magasságát, és ezt az értéket helyesbítették a MOLA precíziós mérései.) Összehasonlításként, a Mount Everest tengerszinttől mért magassága 8 848 méter, a Földön a tengeraljzattól mérve mért legmagasabb hegy a hawaii Mauna Kea vulkán pedig 10 000 méterre emelkedik.
A Naprendszer vulkánfejedelme az alapjánál 550- 600 kilométer átmérőjű. Ha a hegyet például Franciaország közepén helyeznénk el képzeletben,
az ország területének legnagyobb részét lefedné a gigászi tűzhányó.
A Tharsis régióban, az Olympus Mons alatt további három, egymástól egyenlő távolságra fekvő óriásvulkán, az Asraceus, a Pavonis, és az Arsia Mons található, igaz hogy ezek magassága „csak” 15 000 méter körüli.
A három vulkán egy valamivel több, mint 1500 kilométeres láncot alkot, egymástól egyenlő 700 km-es térközzel.
Önként adódó kérdés, hogy a Földnél jóval kisebb Marson hogyan létezhet egy ekkora hegy?
A fő ok, hogy a Marson nincsenek lemeztektonikai folyamatok,
azaz egy-egy kéreg alatti vulkáni forró pont, a hosszú évmilliók során nem mozdult el, így a vulkán aktív időszakában a láva is mindig ugyanott ömlött ki, folyamatosan építve a tűzhányót.
Az Olympus Mons marsi időskálán mérve fiatal hegynek számít, keletkezését mintegy 30 millió évvel ezelőttre teszik a bolygógeológusok. A Mars Express úrszondának 2004-ben a vulkán oldalán sikerült
olyan megdermedt lávafolyásokat azonosítania, amelyek legfeljebb kétmillió évesek.
Egyes kutatók, köztük W.K. Hartmann szerint elképzelhető, hogy valamilyen minimális posztvulkáni tevékenység még napjainkban is folyhat az óriásvulkán mélyén.
Az Olympus Mons csúcsát egy 90 kilométer széles kaldera uralja, hat egymást fedő kráterrel. A hatalmas kalderába először 2004 februárjában sikerült „bekukkantani”, az Európai Űrügynökség (ESA) első Mars szondája, a Mars Express jóvoltából. A kutatók becslése szerint a hatalmas vulkánt évmilliók alatt körülbelül 100 ezer kitörés építette fel jelenlegi magasságára.
Az Olympus Mons azért őrizhette meg szinte maradéktalanul az eredeti struktúráját, mivel a rendkívül ritka légkör és a felszíni víz hiánya miatt a Marson minimális az erózió.