A Hamburgi Egyetem kutatói hőérzékeny jeladókat erősítettek szabadon élő sünökre, hogy megvizsgálják, milyen élettani tényezők teszik lehetővé számukra, hogy jól boldoguljanak a városi területeken.
„Ezek a specializált jeladók lehetővé tették számunkra, hogy nyomon kövessük a hibernációs mintákat és a télen használt fészkelőhelyeket éppúgy, mint a nyári aktivitást és a bejárt területet” – mondta Lisa Warnecke, a Society for Experimental Biology oldalon megjelent tanulmány vezető szerzője.
A tanulmányi helyek magukba foglalták mind a nagyobb, forgalmas utakat, mind a kis, csendes mellékutcákat, azaz a tipikus városi elrendezés minden elemét. A kutatók tanulmányozták a helyi sünmenhelyeken gondozott sünöket is, hogy megállapítsák, melyek a városlakó sünöket érintő főbb egészségi problémák.
Az eredmények azt mutatták, hogy a városi sünök meglepően rugalmasak.
„Azt tapasztaltuk, hogy a városi sünök éjszakai kóborlási területe jóval kisebb, mint a vidéki társaiké – 5 hektár az 50-nel szemben –, és hogy az aktivitási szintjüket az emberi zavaráshoz igazítják” mondta Warnecke.
Napközben a sünök jórészt a magán kertekben maradnak, de éjfél felé, amikor az emberi és a házi kedvencek jelenléte lecsökken a helyi parkokban, előjönnek élelmet, illetve párt keresni.
Másrészt viszont a városi sünök hasonló hibernációs mintát mutatnak, mint a vidéki populáció. Télen a sünök a torpornak nevezett élettani állapotba kerülnek. Ilyenkor az anyagcsererátájuk és a testhőmérsékletük jelentősen csökken, hogy energiát takarítsanak meg.
„Meglepődtünk, hogy a városi sünök hibernációs mintázata ennyire hasonló a vidékiekéhez” – mondta Warnecke. „Hiszen a városi sünöknek télen is elég sok táplálékforrás áll a rendelkezésükre, például ételmaradékok, macskakaja.”
Ez viszont nagyon fontossá teszi, hogy a városi sünök elég helyhez jussanak a kertekben vagy a parkokban, ahol zavartalanul elrejtőzhetnek az egész téli álom alatt.
A városlakóknak is figyelniük kell, hogy ne zavarják a fészkelő sünöket, és igyekezzenek a kertjüket „sünbiztosan” tartani. Ugyanis a menhelyre bekerült sünök jó része valamilyen sérülés miatt volt ott, például beleakadt a kerítésekbe, a növényhálókba vagy a kerti szerszámokba. Veszélyt jelent még rájuk a patkányméreg is.