Óriás ámbrásceteket észleltek az Adrián

Anyaállat borjával; a borjúra Remora australisok tapadtak

Az Adria királynőjének is nevezett festői város, az Isztriai-félsziget nyugati partján fekvő Rovinj partjainál három óriás ámbráscetet észleltek. Noha ekkora tengeri emlősöket csak ritkán lehet látni az Adriai-tengeren, az óriás ámbráscet honos fajnak számít a mediterrán vizeken.

Hatalmas óriások közelítették meg a partot

Augusztus 26-án délután

három óriás ámbráscetet figyeltek meg az isztriai kikötő és nyaralóváros, Rovinj partjai közelében

– tudósít az érdekes eseményről a Rovinj News helyi portál. A hatalmas tengeri emlősök egészen közel úsztak a parthoz San Giovanni szigete és az óvárosi félsziget közötti területen.

Óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus) Forrás: Wikimedia Commons

A különleges találkozóról videofelvétel is készült.

Az óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus) a fogascetek alrendjébe (Odontoceti) tartozó húsevő ragadozó.

A kifejlett hímek maximális testhossza elérheti akár a 18–20 méteres hosszúságot is.

Az óriás ámbráscet a világtenger ma élő legnagyobb húsevő ragadozója, kozmopolita faj, de legnagyobb populációjuk az Atlanti-óceánban él.

2009-ben, Olaszország adriai partszakaszán hét óriás ámbráscet vetődött partra, közülük három elpusztult. A kép illusztráció Forrás: AFP/Marty Melville

A Földközi-tengerben élő óriás ámbráscetek genetikai tulajdonságai némileg különböznek az atlanti populáció egyedeitől. A tengerbiológusok ezért úgy tartják, hogy a mediterrán ámbráscetek csoportja egy izolálódott, rezidens, kizárólag a Földközi-tengerben élő alpopulációt alkot.

Az óriás ámbráscet honos fajnak számít a mediterráneumban

A tegnapi eset előtt két évvel korábban, 2014-ben Vis térségében észleltek utoljára ámbrásceteket, az Adria horvátországi partszakaszán, összesen hat példányt.

Rovinj látképe alkonyatkor Forrás: I love Croatia

Az óriás ámbráscetek az Adrián igen ritkának számítanak, de – főleg a tenger déli területein - rendszeres időközönként felbukkannak.

Az Isztriai-félsziget környékén különösen ritkák, szemben az itt viszonylag nagy egyedszámban élő palackorrú delfinekkel (Tursiops truncatus), amelyek ugyancsak fogascetek.

Közönséges delfin (Delphinus delphis) Forrás: Elter Tamás archívuma

Kevéssé ismert, hogy a Földközi-tengerben a planktonszűrögető életmódot folytató közönséges barázdásbálna (Balnaeoptera physalius) is honos fajnak számít, legnagyobb csoportjuk Olaszország nyugati oldalán, a Tirrén-tengerben él.

A vis közelében megfigyelt, 17 méter hosszú közönséges barázdásbálna (Balnaeoptera physalius) Forrás: Blue World Institute, Veli Losinj, Croatia

Az Adriai-tengeren 2013-ban a Splittől nyugatra fekvő Vis sziget közelében figyeltek meg

egy fiatal, 17 méter hosszú barázdásbálnát

a Veli Losinjba működő cetkutatási intézet, illetve a Spliti Oceanográfiai és Halászati Intézetkutatói.

Az Adrián is élnek óriások

Tévedés azt hinni, hogy az Adriai-tengerben csak parányok élnek.

Hétméteres óriáscápa a Rijekai-öbölben Forrás: Elter Tamás archívuma

Az Adriai-tengerben is előforduló négy legnagyobb élőlény a 27 méteres maximális testhosszúságú barázdásbálna, az óriás ámbráscet, a bálnákhoz hasonlóan planktonszűrögető életmódot folytató, és 8–12 méter hosszú óriáscápa (Cethorinus maximus), valamint az akár 6 méteres testhosszúságot is elérő, és az emberre potenciálisan veszélyes nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias).

A nagy fehér cápa ugyancsak ritka, ám honos fajnak számít az Adrián Forrás: Elter Tamás

Az Adriai-tenger leggyakoribb cetféléje a palackorrú delfin, egyik legnagyobb rezidens csoportjuk az észak-adriai térségben, a Losinj déli csücskében fekvő Ilovik-sziget körüli vizekben tanyázik. Az összes adriai cetféle szigorúan védett fajnak számít.