A város valószínűleg magas rangú tisztviselők és sírépítők otthonául szolgált. A felfedezés új fénybe helyezheti Abdzsút (Abüdosz), az ókori Egyiptom egyik legősibb és leghíresebb szent városát, amelynek temetőit a predinasztikus kortól a római korig használták – közölte a tárca. Szakemberek elmondták, hogy Abdzsu a predinasztikus kor végén, az első dinasztia első négy uralkodójának idején Egyiptom fővárosa volt.
A város maradványaira az Újbirodalom idején uralkodó I. Széthi fáraó luxori templomától mintegy 400 méterre bukkantak a Nílus túlpartján.
A szakemberek találtak kunyhó- és edénymaradványokat,
vaseszközöket és 15 óriási sírt, néhány közülük nagyobb, mint a királysírok Abdzsúban.
"A temetőben talált sírok mérete nagyobb, mint néhány királyi sír az első dinasztia (Kr.e 3032/2982-2853/2803) idejéből Abdzsúban, ami azt mutatja, hogy magas rangú embereket temettek oda az ókori egyiptomi történelem e korai időszakában" – olvasható a tárca közleményében.
A felfedezés lendületet adhat a gyengélkedő egyiptomi turizmusnak, amelyet számtalan csapás ért
Hoszni Mubarak elnök hatalmának 2011-es megdöntése óta, de még ma is az ország külföldi devizabevételeinek fontos forrása. 2010-ben még több mint 14,7 millió turista kereste fel Egyiptomot, egy évvel később már csak 9,8 millió. 2016 első negyedévében 1,2 millió turista látogatott az észak-afrikai országba.