A mindenki által ismert és utált, zöld színű selymes döglégy (Lucilla sericata) szaglás alapján találja meg táplálékát és peterakó helyét. Kanadai kutatók azt akarták kideríteni, hogyan döntik el ezek a rovarok, milyen szagot kövessenek, olvasható a Discover magazin Seriously, Science? blogjában.
A kísérletben a legyek követhették a kutyakaki ínycsiklandó (legalábbis a legyek számára) illatát, vagy választhattak, hogy inkább egy döglött patkány felé veszik az irányt, amely kitűnő hely a peterakásra. (A legyek bomló húsba rakják petéiket, amely táplálékot nyújt a kikelő nyüveknek.)
A tanulmányhoz a peterakás előtt álló nőstényeket két csoportra osztották. Az egyikbe sorolt nőstényeket éheztették, a másikba soroltakat jól táplálták. Ezután kínálták fel a legyeknek a kutyakaki és a döglött patkány közti választási lehetőséget. A kísérletekből „váratlan" dolog derült ki.
Az éhes nőstények egyformán vonzódtak a kutyakakihoz és a döglött patkányhoz, míg a jól táplált nőstények következetesen a döglött patkányt választották, feltehetőleg azért, hogy lerakhassák a petéiket.
A bolond-Nobel-díjra is esélyes tanulmány a Journal of Chemical Ecology folyóiratban jelent meg, ahol a szerzők részletesen is leírják a kísérlet menetét.
Még műszerekkel (gázkromatográffal, tömegspektrométerrel) is elemezték milyen szaganyagokat fognak fel csápjaikkal a „várandós" legyek. Kiderült, hogy leginkább
a dimetil-triszulfid szagára
reagálnak, ezenkívül több mint egy tucat szaganyag érzékelése segíti őket a döntésükben.
Az nem teljesen világos, milyen felhasználhatóságot remélnek a kutatók a kísérlettől, bár elképzelhető, hogy közegészségügyi szempontból valamikor hasznosak lehetnek az eredmények.