Kalecsinszky Sándor kolozsvári vegyész a Magyar Tudományos Akadémián 1901. október 21-én megtartott előadásában számolt be először egy érdekes jelenségről, az erdélyi helioterm tavakról.
1898-1901 közt tanulmányozta a szovátai Medve-tavat - amely abban az időben még a Nagy-Magyarországhoz tartozó Maros-Torda vármegye területére esett - és megadta a magyarázatot arra a furcsa jelenségre,
hogy miért sokkal melegebbek a tó középső vízrétegei,
mint a felszíni, vagy az aljzat közeli vizek . A Medve-tó középmélységű vízrétegeiben ugyanis akár 70 Celsius fokra is felmelegedhet a víz.
Az úgynevezett helioterm tavakban keletkező üvegházhatás miatt a tavak közepes mélységeiben a hőmérséklet sokkal magasabb, mint a tófenéken és a felszínen.
Ez a különleges jelenség csak sósvizű tavakban jön létre.
Szováta területén a Medve-tóval együtt hat heliotermikus sós, és két édesvizű tó található.
A sóstavak a Medve, a Fekete, a Mogyorósi, a Rigó,a Vörös, és a Zöld-tó, a két édesvizű pedig a Piroska valamnint az Édes-tó. Hőmérsékletük a mélység függvényében igen eltérő. A heliotermikus Medve-tó a világon egyedül álló természeti képződmény.
A felszíni 20-30 Celsius-fokos hőmérséklet lefelé rohamosan növekszik: 0,5-2 méter mélységben eléri az 55-70 Celsius-fokot,
ennél mélyebben fokozatosan csökken, a fenéken pedig már az ilyen mélységben szokványos 19 Celsius-fokot mutat a hőmérő.
A Medve-tóba két édesvizű patak torkollik, a Kőröstoplica és az Aranybánya. A Medve-tó vize tömény sóoldat, sótartalma lefelé haladva egyre magasabb értéket mutat, míg eléri a 2200-300g/l koncentrátumot. Összehasonlításképp, a tengervíz átlagos sótartalma 34g/l.
Az előzőekben ismertetett érdekes jelenség csak sóstavakban észlelhető. Hogy megértsük ennek hátterét, először vizsgáljuk meg az édesvizű tavak hőháztartását. A víz felszínét a Nap sugárzása felmelegíti, amely lehatol a mélyebb rétegekbe és ott fokozatosan elnyelődik.
A víznek nagy a fajhője, ami azt jelenti, hogy anélkül képes sok hőt elnyelni, hogy jelentősen változna a hőmérséklete.
A víznek emellett igen jó a hőtároló képessége is .
A felvett hőt a víz - mivel rossz hővezető - leadja. Az édesvizű tavakban a hő leadása a hőáramlás útján történik. A hőenergia hatására a vízmolekulák mozgásba kerülnek, és ennek során a többi molekulának is átadják a hőt.
A mélyebb rétegekben elnyelődött meleg hatására a víz kitágul, sűrűsége csökken, és feláramlik a felszínre, ahol párolgással adja le a hőt. Ez az oka annak a jelenségnek, hogy az édesvizű tavakban a hőmérséklet lefelé egyenletesen csökken.
A sóstavakban másképpen zajlik ez a folyamat. A sóstavakba ömlő édesvizű patakok és a csapadék a sós víznél kisebb sűrűségű édesvízzel hígítja fel e tavak víztömegét .
A kisebb sűrűségű édesvíz néhány centiméteres réteget alkot a sósvíz tetején,
ami üvegházhatást hoz létre.
A só koncentrációja, és ez által a sűrűség is lefelé növekszik. Ha az alsóbb sűrű réteg felmelegszik, kitágul, emiatt csökken a sűrűsége, de nem annyira, hogy fel tudjon áramlani a felszínre.
Ezért bizonyos mélységekben beáll a mechanikai egyensúly,
az elnyelt sugárzás és gyenge hővezetés egyensúlyának függvényében. Így a tó belsejében a hő felhalmozódik, akkumulálódik, és ezért lesz itt magasabb a hőmérséklet, mint a fenéken, és a felszínen.
A Medve-tó hőmérséklete az évtizedek folyamán fokozatosan csökkent, 1902-ben 61, 1910-ben 51, 1965-ben pedig 33 fokot mértek. A csökkenés egyik oka a fürdőzők sokasága, a másik, hogy kevesebb édesvíz ömlik a tóba, mint korábban. A strand megnyitása előtt 1,5 méteren még 38-40 fok volt a hőmérséklet,
de mivel a fürdőzők miatt erősebbé vált a vízrétegek keveredése,
strandidőszakban 25-30 Celsius-fokra esik vissza a hőmérséklet.
A Medve-tó régóta ismert gyógyhatására fejlett gyógyturizmus épült.
1894-ben Sófalvy Illyés Lajos földbirtokos megszerezte a terület használati jogát valamint a fürdőengedélyt,
és 1900-ban megalapította Szovátafürdőt. Az alapítója után kezdetben Illyés-tó néven emlegették, 1910-től kiterített medvebőr alakja miatt a Medve-tónak hívják. A sóstavakban felgyülemlett hőenergia egyébként hasznosítható, összegyűjthető, és tárolható.