Vladimir Mironov amerikai biológus több mint egy évtizede vázolta elképzelését arról, hogy az állatokból azok károsítása nélkül lehetne kivenni izomsejteket, majd ezeket megfelelő környezetben és táptalajon szaporítva olyan izomszövetet létrehozni, mint a gazdaállatban, csak még gyorsabban. Szerinte ez akár otthoni készülékekkel is megvalósítható lehet.
Az elgondolás a hagyományos húsipar három problémájára is megoldást kínál:
megvédi az állatokat az embertelen tartási körülményektől és a levágástól, csökkenti a nagy állatállomány okozta környezeti károsítást és egészségesebb húst és jobb táplálékbiztonságot nyújt az embereknek.
A gyakorlati megvalósítás azonban akadályokba ütközik.
Mironov elmondta, hogy a látomása nem változott meg, de egyelőre fel kellett függesztenie ez irányú kutatásait. Laboratóriuma 2011-ben megszűnt a Dél-Karolinai Egyetemen, jelenleg egy 3D-s bionyomtató társaságnál foglalkozik szervek nyomtatásával Oroszországban.
„Talán egyszer visszatérek a témához" – írta egy emailben. „Az in vitro (laboratóriumi) hústermelés elkerülhetetlen jövő az emberiség számára."
Noha Mark Post, a holland Maastrichti Egyetem fiziológusa osztja Mironov optimizmusát az in vitro előállított húsban rejlő lehetőséggel kapcsolatban, kijelenti, hogy
a jövő nem az otthoni eszközökben rejlik.
„Őszintén szólva ezt nem látom túl pragmatikus megoldásnak" – mondta Post. Szerinte a jövő a gyárszerű üzemekben rejlik.
Post 2013-ban mutatta be Londonban ez első laboratóriumban előállított „hamburgert". A háromezer apró húsfoszlányból készített húspogácsát nevezték Frankenburgernek. A professzor az eljárás során őssejteket szaporított, amelyek ekkor leginkább alulkészült tojásra emlékeztető szövetet képeztek. Majd ezt a trutyit egyfajta testedzéssel tette a leginkább garnélahúshoz hasonlatos állagú képletté. A húsnak nemcsak az állaga hagyott kivánnivalót maga után, hanem az ára is:
325 000 dollárba került egy húspogácsa.
A nagyobb termelési volumen lejjebb szorítaná az árakat. „Az eljárás lényegében rendelkezésre áll" – mondta Post, „de nem akkora léptékben, ami a tömegfogyasztáshoz szükséges."
Post optimista forgatókönyve szerint – amit jelentősen befolyásolhat a termelési infrastruktúra létrehozása és a szabályozások jóváhagyása – 4-5 éven belül a polcra kerülhet a 10 dollárért sejttenyésztéssel előállított hamburger.
„Iszonyú mértékben fel kell skálázni a termelést, ha fel akarjuk kelteni a világ nagy üzlethálózatainak az érdeklődését" – tette hozzá Post.