A Kr. u. 2. században élt harcos fiú még csak 18-24 hónapos lehetett a halálakor. Nyikolaj Szudarev, az orosz tudományos akadémia régészeti intézetének munkatársa természetesen nem hisz abban, hogy a sírnak bármi köze lenne valamiféle idegen civilizációhoz.
„A nyújtott koponya hagyománynak számított a szarmata kultúrában" – nyilatkozta a Moszkovszkij Komszomolec újságnak. „Úgy tartották, hogy ez szebb, mint a természetes."
A mesterségesen megnyújtott koponya az „igazi harcos" jelképe volt, és a deformálási eljárást számos ősi kultúrában alkalmazták. A folyamat a korai gyerekkorban kezdődött, amikor a csontok még puhák és nincs szükség műtéti beavatkozásra a torzításukhoz.
A koponyára különleges fatáblákat kötöztek, amelyek nyomást gyakoroltak a csontokra és fokozatosan megváltoztatták az alakjukat. Az ilyen torzulások állítólag megváltoztatták a személyiséget is, és a harcosok „agresszívabbak" lettek tőle.