Harapós szörnyek és nem békés óriások voltak az ősbálnák

A Janjucetus ősbálna minden bizonnyal hatékony ragadozó volt és nem szűrögető

Az ősi bálnáknak az oroszlánokéhoz hasonló, éles fogaik voltak, írták ausztrál kutatók. Úgy vélik, hogy felfedezésükkel megcáfolják azt az eddigi elképzelést, hogy ezek az állatok a mai szelíd óriásokhoz hasonlóan szűrögetésre használták a fogaikat.

A ceteknek két fő csoportjuk ismert a fogas cetek, amilyen a kardszárnyú delfin, és a sziláscetek, amelyek planktont és kis halakat szűrnek ki az óceánból a szájukban található különleges, sörteszerű struktúrákkal (szilákkal).

A Victoria Múzeum és a Monash Egyetem paleontológusai

3D szkennerek segítségével elkészítették néhány fosszilis sziláscet és ma élő ragadozó fogainak digitális modelljét.

Az ősi szilásceteknek még fogaik voltak, ebből alakultak ki később a szilák, de a szakemberek úgy vélték, hogy a fogak inkább szűrő és nem rágó, elkapó funkciót töltöttek be.

Janjucetus ősbálna koponyája Forrás: Wikimedia Commons

Haraptak, nem szűrögettek

A mostani eredmények azonban cáfolni látszanak az eddigi elképzeléseket.

Most sikerült először kimutatni, hogy az ősi szilásceteknek rendkívül éles fogaik voltak, amelyeknek egy feladatuk lehetett – felaprítani a zsákmány húsát"

– mondta Erich Fitzgerald, a Victoria Múzeum gerinces paleontológiával foglalkozó rangidős kurátora.

„Azzal szemben, amit sok ember gondol, a bálnák sose használták fogaikat szűrőként, jellegzetes szűrőtechnikájuk később fejlődött ki az evolúció folyamán, talán azután, miután elvesztették a fogaikat" – tette hozzá a kutató.

Felforgatja az eddigi elképzelést

Az oligocén végén, úgy 25 millió évvel ez előtt élt bálnákkal kapcsolatos elmélet azt sugallta, hogy ezek az emlősök szűrögetve táplálkoztak, cipzárszerűen összezárva a fogaikat, hasonló módon, mint néhány ma élő antarktiszi fóka.

A Janjucetus ősbálna minden bizonnyal hatékony ragadozó volt és nem szűrögető Forrás: Wikimedia Commons

A szűrő megakadályozta a táplálék kijutását, de a víz ki tudott folyni a fogak között. E fogakat váltották fel végül a szilák, teszi hozzá az elmélet.

A Biology Letters legújabb számában publikált tanulmány „alapvetően felforgatja a bálnák táplálkozásbiológiájáról alkotott képet",

mondta David Hocking, a Monash Egyetem kutatója.

A szerzők hozzátették, hogy további kutatások szükségesek a sziláscetek eredetének megértéséhez, amelyek ma a Föld legnagyobb állatai, mégis a legkisebb óceáni élőlényekkel táplálkoznak.