2015-ben mintegy 9 millióan haltak meg idő előtt, minden hatodik haláleset valamilyen mérgezéstől kialakult betegség miatt következett be a The Lancet című orvosi szaklapban megjelent tanulmány szerint.
A környezetszennyezés miatti halálesetek, betegségek óriási költséget, évente mintegy 4,6 billió dolláros (1200 billió forint) veszteséget okoznak globálisan, ami a világgazdaság mintegy 6,2 százalékát jelenti.
A 9 millió haláleset másfélszer több, mint a dohányzásban, háromszor több, mint az AIDS-ben, tuberkulózisban és maláriában együttesen, hatszor több, mint a közúti balesetekben, és
15-ször több, mint a háborúkban vagy az erőszak bármely más formája miatt elhunytak száma.
A legtöbb haláleset - 6,5 millió - a levegőszennyezésre vezethető vissza.
A második legnagyobb probléma a szennyezett víz, amely gyomor- és bélbetegségeket, kórokozó parazitákat terjeszt és 1,8 millió embert öl meg.
"Nagyon sok tanulmány készült a környezetszennyezésről, de sohasem kapott akkora figyelmet, mint mondjuk az AIDS vagy a klímaváltozás" - mondta Philip Landrigan járványkutató, a tanulmány vezető szerzője.
Az emberek nem tudják, milyen hatalmas probléma a szennyezés, mivel csak a részleteit látják"
- tette hozzá. A jelentés az első, amely összegzi a környezetszennyezés minden formája okozta betegségek és halálok adatait.
A szakértők szerint csak becslés a 9 millió idő előtti haláleset, a környezetszennyezés miatti halálesetek száma valójában biztosan nagyobb.
A pontos szám megállapításához további kutatásokra és új, a káros hatások megállapításában segítő módszerek kifejlesztésére lesz szükség.
A környezetszennyezéssel kapcsolatba hozható halálesetek nagy része, mintegy 92 százaléka a szegény vagy közepes jövedelmű országokban következik be. A gyorsan iparosodó országokban, mint például Indiában, Pakisztánban, Kínában, Bangladesben és Madagaszkáron a környezetszennyezés számlájára írható az összes haláleset negyede.
2015-ben Indiában haltak meg a legtöbben, 2,5 millióan a környezetszennyezés miatt, amely Kínában 1,8 millió ember életét követelte. A kutatáshoz, amelyben a világ mintegy 40 tudósa vett részt, a Washingtoni Egyetem egészségügyi mutatókkal és értékelésükkel foglalkozó intézetének adatait használták fel.