Orosz hírességekről nevezték el a Kuril-szigetek néhány tagját

A japán delegáció aláírja Tokió feltétel nélküli kapitulációját az USS Missouri csatahajó fedélztén, 1945. szeptember 2-án

Újabb fordulatot vett a Kuril-szigetek körüli orosz-japán vita: Japán tiltakozást jelentett be, miután Oroszország néhány szigetet orosz tábornokokról és politikusokról nevezett el - közölte kedden a tokiói kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a lépés ellentmond a japán álláspontnak és "rendkívül sajnálatos".

Andrej Gromiko volt kommunista külügyminiszterről kapott nevet az egyik sziget

Az egyik szigetet Kuzma Gyerevjanko tábornokról nevezték el, aki 1945 szeptember 2-án a Szovjetuniót képviselte a japán kapituláció aláírásakor a Tokiói-öbölben horgonyzó USS Missouri csatahajó fedélzetén.

A japán delegáció aláírja Tokió feltétel nélküli kapitulációját az USS Missouri csatahajó fedélztén, 1945. szeptember 2-án Forrás: Wikimedia Commons

Egy másik sziget a néhai szovjet külügyminiszterről, Andrej Gromikóról kapta nevét,

egy harmadikat Alekszej Gnyecsko tábornokról, a Kuril-szigetek egyik meghódítójáról neveztek el.

A jaltai konferencia tette lehetővé a szovjet megszállást

A Szovjetunió 1941 áprilisában semlegességi szerződést írt alá Japánnal, ez tette lehetővé többek között, hogy 1941 novemberében Sztálin Moszkva védelmére vezényelje át a Távol-Keleten állomásozó szibériai hadosztályokat.

A szovjet küldöttség tagjai az 1945 februári találkozón. Balról a második Andrej Gromiko, aki 1957 és 1985 között a Szovjetunió külügyminisztere volt, középen Vjacseszlav Molotov külügyi népbiztos áll Forrás: Wikimedia Commons

A három szövetséges nagyhatalom 1945. februári jaltai konferencián határozták el, hogy Németország leverése után a Szovjetunió részt vesz a Japán elleni harcban, és az ország megszállásában, ami 1945 augusztusában meg is történt. Ekkor kerültek többek között a Kurill-szigetek is a Szovjetunióhoz.

A "három nagy" Winston Churchill, Franklin D. Roosevelt, és Joszif V. Sztálin a jaltai konferencián Forrás: Origo

A Szovjetunió a japán kapitulációig elfoglalta a szigetcsoport összes tagját,

így a déli Iturupot (Etorofu), Kunasirt (Kunasiri), Habomait és Sikotant is. Japán azonban mind a mai napig igényt tart a négy déli szigetre és Hokkaido szigetével együtt Északi Területeknek nevezi őket.

A Kuril szigetcsoport Forrás: Wikimedia Commons

A területi vita akadályozza a második világháborút lezáró békeszerződés megkötését Moszkva és Tokió között.

A szigetcsoport stratégiai jelentőségű Oroszország számára

Az öt szóban forgó lakatlan sziget orosz terület, így Oroszországnak szuverén joga, hogy nevet adjon nekik - közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Moszkvában. A névadásra néhány nappal azt követően került sor, hogy a két fél márciusra szakértői megbeszéléseket jelentett be a Kuril-szigetek közös gazdasági hasznosításáról.

A Kuril szigetcsoportot Oroszország saját területe elidegeníthetetlen részének tekinti Forrás: Wikimedia Commons

Az 56 nagyobb szigetből és számos sziklából álló szigetcsoport 1300 kilométer hosszan húzódik Kamcsatka és Japán között. A szigeteken száznál is több tűzhányó található, termálvízben és geotermikus energiában gazdagok,

a tengerfenék jelentős olaj- és földgázkészleteket rejt,

számottevő halászat is folyik.

A névelnevezést Dimirij Medvegyev orosz miniszterelnök jelentette be Forrás: AFP/Dmitry Astakhov

A Kuril-szigetek Oroszország számára katonai-haditengerészeti szempontból kitüntetett fontosságú stratégiai területnek számít.