Világsikerű magyar régészeti projektről számolt be az MTA

Alsónyék: gazdag férfi sírja (3060. sz. temetkezés)

A neolitikum éppúgy az európai történelem része, mint a Római Birodalom vagy a középkor. Igaz, nehezebb rekonstruálni, de a feladat ugyanaz: a történelmi folyamatok megismerése és valamilyen társadalomkép megrajzolása – vallja Bánffy Eszter régész. A Német Régészeti Intézet frankfurti kutatóintézetének igazgatója, az MTA BTK Régészeti Intézet tudományos tanácsadója, a British Academy tagja a napokban vehette át Kínában azt a szakmai elismerést, amely a világ tíz legjobb régészeti projektje közé sorolta az alsónyékit.

A Kr. e. 6–5. évezredben folyamatosan lakott újkőkori településre az M6-os autópálya építését megelőző régészeti feltárásoknak köszönhetően bukkantak rá a régészek. A kezdetben több helyen több csapat által párhuzamosan folytatott feltárási munkák közben derült ki, hogy egyetlen nagy lelőhelyről van szó, mégpedig Közép-Európa legnagyobb ilyen korú lelőhelyéről.

Az Alsónyék-Bátaszéken 2006–2009 között végzett feltárások a neolitikum több periódusából olyan európai jelentőségű felfedezéseket hoztak felszínre, amelyek feldolgozása kiemelkedő fontosságú forrásanyagként szolgál Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa csatlakozó területeinek újkőkori kutatásához is.

"Alsónyék: a Lengyeli-kultúra néhány sírcsoportja\n(A fotókból készült összeállítások Réti Zsolt és Kirsty Harding munkái) " "Forrás: Osztás Anett "

Alsónyék első lakói a Balkánról érkezett földművesek voltak, akik a földművelés, az állattenyésztés, valamint a házépítés, illetve a kerámiakészítés tudását hozták magukkal"

– mondta el Bánffy Eszter. Az 1300 évig folyamatosan lakott település mérete az újabb balkáni bevándorlók megjelenésével nőtt, a kor egyik jelentős kereskedelmi központja lehetett.

Az utolsó újkőkori fázisban több mint 120 gerendaszerkezetű, robosztus házat és 2300 sírt tártunk fel"

– mondta a régész, aki kiemelte: volt olyan időszak, amikor rövid időn belül ötvenszeresére nőtt a lakosság létszáma.

A néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen keltezési technikának, valamint a természettudományos módszerek bevonásának köszönhetően a szakemberek évre pontosan meg tudták állapítani ennek a beköltözési hullámnak az idejét.

Az egyik oka egyfajta járvány lehetett. Egy csontváz esetében ugyanis tuberkolózis nyomára bukkantunk. Azt is láttuk, hogy abban a sírcsoportban, ahonnan a tbc-s ember maradványai előkerültek, mindenki fertőzött volt"

– adott egy lehetséges magyarázatot Bánffy Eszter.

Alsónyék: gazdag férfi sírja (3060. sz. temetkezés) Forrás: Osztás Anett

Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nem csupán az emberek, hanem a haszonállatként már tartott szarvasmarhák is megbetegedtek tbc-ben, mivel Kr. e. 4730 után egy generációval az állati maradványok között az addig domináló marhacsontok helyett háromszor annyi vadcsontot találtak. Ebből arra következtetnek, hogy az embereket háziállataik már nem látták el elég hússal, sőt akár éhínség is lehetett. De az biztos, hogy a korábbinál sokkal többet kellett vadászniuk.

Bánffy Eszter és munkatársai geológusokkal, geokémikusokkal, biológusokkal, anyagtudományi szakemberekkel, tudománytörténészekkel, sőt, szociológusokkal, pszichológusokkal is együtt dolgoznak azért, hogy a lehető legtágabb összefüggésekben vizsgálják a sok évezreddel ezelőtti világból megmaradt puzzle töredékes darabjait.

A lelőhely komplex régészeti feldolgozása az ásatások lezárása óta tart. A nemzetközi összefogásban folyó munka két legfontosabb szereplője az MTA BTK Régészeti Intézet, illetve 2013 óta a Deutsches Archäologisches InstitutRömisch-Germanische Kommission (DAI RGK). A német intézet 2016-ban budapesti kutatóhelyet is létesített, amely a német–magyar együttműködésben zajló, dunántúli noninvazív tájrégészeti, a német és amerikai együttműködésben megvalósuló új generációs archeogenetikai, valamint a brit együttműködésben megvalósuló abszolút kronológiai kutatásokat fogja össze.

Alsónyék: Lengyeli temetkezések sírmellékletei Forrás: Osztás Anett

Az alsónyéki ásatás eredményei nemzetközi szinten is figyelmet keltettek, sőt rangos elismeréssel jutalmazták.

Sanghajban kétévente rendezik meg a Shanghai Archaeology Forumot, amelyen a Field Discovery kategóriában a világ legjobb tíz régészeti projektje közé választották.

Az erről szóló díjat a projektvezető Bánffy Eszter a közelmúltban vehette át a kínai város polgármesterétől és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia elnökétől.

A cikk eredetija az MTA honlapján olvasható.