Milliókat ölt meg, mégis alig ismerjük a hírhedt tömeggyilkost

Szükség kórterem az 1918-as spanyolnátha járvány idenén

Kereken 100 éve, 1918-ban tört ki minden idők egyik legpusztítóbb járványa. A becslések szerint a spanyolnátha akár 100 millió áldozatot is szedhetett, ami a világ akkori népességének öt százalékát tette ki. Nagyjából félmilliárd embert fertőzhetett meg a kórokozó, amely meglepő módon leginkább az egészséges felnőtteket gyilkolta, ellentétben a többi influenzajárvánnyal, amelyeknél a halálos áldozatok zöme a fiatal gyerekek és az idősek közül kerül ki. Az elmúlt száz évben rengeteg elmélet született arról, mi volt a járvány oka és következménye, emiatt pedig számos tévhit kering a betegségről.

6. tévhit: a járvány uralta a napi híreket

A közegészségügyi tisztviselőknek, a bűnüldöző szervek magas rangú képviselőinek és természetesen a politikusoknak is megvolt a maga szerepe abban, hogy az 1918-as influenzajárványról a súlyosságához képest elég visszafogottan tájékoztatott a sajtó. Egyrészt nem akartak aduászt adni az ellenség kezébe, másrészt el akarták kerülni a nagyobb volumenű pánikot. A hatóságokra azonban nem volt jellemző ez a fajta magatartás, számos városban karantént alakítottak ki és még az olyan alapvető szolgáltatásokat is korlátozták, mint a rendvédelem.

7. tévhit: a járvány megváltoztatta az első világháború kimenetelét

Ez a nézet azért sem állja meg a helyét, mert a vírus pusztítása mindkét szembenálló katonai szövetséget ugyanolyan mértékben érintette. Az viszont igaz, hogy a háború nagymértékben befolyásolta a járvány lefolyását, a több millió hadra fogott ember világszinten ideális terjedési lehetőséget teremtett az agresszív influenzatörzs számára.

Forrás: Wikimedia Commons

8. tévhit: a széles körű immunizáció vetett véget a járványnak

A ma már megszokottnak mondható influenza elleni immunizáció még nem létezett 1918-ban, így nem is játszhatott szerepet a járvány megfékezésében. A korábbi influenzatörzseknek való kitettség ugyanakkor biztosított némi védelmet a szervezet számára. Erre vezethető vissza például az is, hogy kevesebb, a fronton már évek óta szolgáló veterán katona halt meg, mint frissen besorozott újonc. Emellett a vírus természetes mutációja is szerepet játszott a járvány lecsengésében. A kórokozó „érdeke" ugyanis azt diktálta, hogy kevésbé veszélyes törzzsé fejlődjék, ha ugyanis az áldozat gyorsan elhalálozik, az akadályozza a vírus terjedését.

A Vöröskereszt munkatársai Forrás: Wikimedia Commons

9. Soha nem térképezték fel a vírus génállományát

2005-ben kutatók egy csoportja bejelentette, hogy meghatározták az 1918-ban tomboló kórokozó génszekvenciáját. A vírust egy olyan alaszkai áldozatból nyerték ki, akinek teste a permafroszt, vagyis az örökké fagyott talaj csapdájába esett. Hasonló mintákat nyertek ki a kórban elhunyt amerikai katonák testéből. Két évvel később, 2007-ben az 1918-as vírustörzzsel fertőztek meg majmokat. Az állatok ugyanazokat a szimptómákat mutatták, mint a járvány során megbetegedett emberek. Az eredményeket lejegyző tanulmány szerint a majmok pusztulását az okozta, hogy immunrendszerük a normálisnál hevesebben reagált a fertőzésre (ez az úgynevezett „citokin-vihar” jelensége). A tudósok szerint emiatt is lehet, hogy az erősebb immunrendszerrel rendelkező fiatal felnőttek közül többen haltak meg a betegségben.

A 1918-as törzset a kutatók nemrég élesztették fel Forrás: Wikimedia Commons

10. tévhit: az 1918-as járvány kitöréséből nem sok tanulságot sikerült levonni

Sajnos mindig lesznek olyan influenzajárványok, amik az átlagosnál veszedelmesebbek, pusztítóbbak, ezt nem lehet elkerülni. Habár az 1918-as influenzajárvány szemtanúi közül már csupán néhányan lehetnek életben, igenis le lehet szűrni bizonyos tanulságokat. Ilyen például a kézmosás vagy az immunizálás fontossága. Ma már tudjuk, hogyan kell szakszerűen elkülöníteni és kezelni a betegek nagyobb tömegeit, és azzal is tisztában vagyunk, mikor kell antibiotikumokat alkalmazni és mikor nem. Emellett hatékonyabb terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre a bakteriális szövődmények kezelésére. Az, hogy a táplálék minősége, a higiénia és úgy általában az életszínvonal rengeteget javult a 20. század elejéhez képest, ugyancsak növeli a túlélés esélyét egy komolyabb influenzajárvány idején.

A cikk a The Conversation magazin írása alapján készült.