Pusztító kitörés volt a szomszédos csillagrendszerben

A Földhöz legközelebb eső Naprendszeren túli bolygó nem egy olyan világ, amin jól éreznénk magunkat. Egy új kutatás szerint a Proxima b csillaga, a Proxima Centauri márciusban olyan erejű kifényesedést produkált, ami nagy energiájú sugárzással bombázta a körülötte keringő planéta felszínét.

2017. március 24-e nem volt egy átlagos nap a Proxima Centauri életében – írta a kiadott sajtóközleményben a most megjelent tanulmány első szerzője, Meredith MacGregor. „Nagyon úgy tűnik, hogy a Proxima b-t nagy energiájú sugárzás érte a fler során" – tette hozzá. A csillagfler a csillaglégkör egy korlátozott részének hirtelen, percek alatt történő erős kifényesedése a röntgentartományban és esetleg más hullámhosszokon, amit lassú elhalványulás követ.

Az Astrophysical Journal Letters című szakfolyóiratban megjelent publikáció szerint a márciusi fler alatt a Proxima Centauri 1000-szer fényesebbé vált a szokásosnál. Az ilyen hatalmas erejű csillagtevékenységek lehetetlenné teszik az élet fennmaradását a közeli bolygók felszínén. Tehát hiába kering a Proxima b a lakhatósági zónában (vagyis abban a régióban, ahol létezhet a bolygó felszínén folyékony víz), a flerek miatt nagy valószínűséggel csak egy sivár, élettelen világ lehet.

A Proxima b létrejötte óta eltelt évmilliárdok során a mostanihoz hasonló flerek sokasága elpárologtathatta a bolygó atmoszféráját és óceánját valamint sterilizálhatta a felszínét, ez pedig azt is jelenti, hogy az optimális távolságnál több kell ahhoz, hogy egy planéta felszínén folyékony víz létezhessen"

– mondta MacGregor.

A fler illusztrációja Forrás: Roberto Molar Candanosa/Carnegie Institution for Science, NASA/SDO, NASA/JPL

Extrém kifényesedések teszik lehetetlenné az élet megjelenését

Napunk is produkál olykor egészen erős flereket, azonban ezek eltörpülnek a Proxima Centauri kifényesedései mellett, ami egyébként is sokkal aktívabb központi csillagunknál. Az M-típusú törpecsillagok az univerzum csillagainak leggyakoribb képviselői, és bár rendkívül hosszú ideig léteznek, vannak olyan életszakaszaik, amikor extrém kifényesedések jellemzik őket. Éppen ezért a csillagászok többsége úgy véli, az ilyen típusú törpék körül keringő bolygók alkalmatlanok lehetnek az élet hordozására.

Vannak olyan kutatók azonban, akik úgy gondolják, életük vége felé ezek a csillagok lecsendesülnek. Amennyiben a környező bolygók atmoszférája és mágneses mezője túléli a korai évek fokozott csillagtevékenységét, akkor a későbbiekben talán megindulhat az élet kifejlődése a felszínükön. A Proxima Centauri rendszerére azonban nem ez a jellemző.

Hiányzó porfelhő

Az új kutatás egyúttal azt is megcáfolta, hogy a Proxima Centauri körül kiterjedt porfelhő alakult volna ki.

Valójában szinte teljesen „üresnek" mondható az egész rendszer, ami miatt az egyáltalán nem hasonlít a mi Naprendszerünkre. „Semmi adat nem utal arra, hogy az említett csillagnak olyan gazdag bolygórendszere lenne, mint a Napnak" – nyilatkozta Alycia Weinberger a kutatás társszerzője.

Forrás: Mashable