Tudja-e, hol áll Árpád fejedelem fája, melyhez a lovát kötötte?

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén

Győr- Moson - Sopron megye egyik nagy múltú községben hatalmas ősi tölgy magasodik az ég felé, amit évszázadok óta Árpád fájaként emlegetnek, ugyanis a legenda szerint a honfoglaló fejedelem ehhez kötötte a lovát, amikor seregével megpihent a környéken. Ami bizonyos, hogy a hédervári Boldogasszony-templom mellett gyökerező tölgy nagy valószínűséggel hazánk legidősebb fája.

Bizonyos, hogy az Árpád-korba nyúlik a legendás fa fiatalkora

A régi legenda szerint 907-ben, amikor Árpád fejedelem seregeivel a pozsonyi csatába vonult, Héderváron e kocsányos tölgyfa lombjai alatt pihent meg, és tartott hadi tanácsot. Egyesek még azt is tudni vélik, hogy a fa törzsén mind a mai napig látható forradás a fejedelmi ló kötőfékének nyoma.

A honfoglalás Munkácsy Mihály festményén Forrás: x-default/

Bár a botanikusok kormeghatározása szerint az idős tölgy valójában „csak" 700-800 éves lehet,

hazánk legidősebb fájának ifjúkora így is az Árpád-korba nyúlik vissza. Az 1942 óta védett öreg fa a közelmúltban intenzív korhadásnak indult, és 4 ágából 3-at letörött a szél,

ám civil összefogással sikerült megmenteni a famatuzsálem életét.

A 7-800 éves korúra becsült kocsányos tölgy, "Árpád fája" Forrás: Az év fája

Az elkorhadt részt kivágták - így egy akkora rés támadt a fába-, hogy keresztül lehet rajta sétálni, magunkba szívva a letűnt korok illatát.

Az elkorhadt részeket kivágták, így át lehet sétálni Árpád fáján. Az előtérben Gróf Kuhen-Héderváry Károly volt miniszterelnök és horvát bán síremléke látható Forrás: Wikimedia Commons

Dr. Kovács Péter erdészeti technikus és agrármérnök a fa lehullt makkjait összegyűjtötte, csíráztatta, és a saját kertjében nevelgette, majd a az Országos Erdészeti Egyesület Győr- Moson - Sopron megyei Magánerdő Helyi Csoportja,

a hét honfoglaló vezérről elnevezett hét facsemetét elültette az Árpád fa mellé.

A hét vezér vérszerződése Székely Bertalan festményén Forrás: Wikimedia Commons

Az Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, és Töhötöm nevű fák félkörívben állnak a szülőfájuk körül.

Évgyűrűk, mint a hallgatag múlt tanúi

Az Árpád fa korát a láthatóvá lett évgyűrűk alapján próbálták meghatározni a szakemberek.

A fák megkötik levegőben lévő szén-dioxidot, felveszik a talajból a vizet és az ásványi sókat, és ezekből a napfény segítségével, a fotoszintézis útján állítják elő az anyagcseréjükhöz szükséges szerves vegyületeket.

A hédervári Boldogasszony-templom, amely mellett Árpád fája áll Forrás: Wikimedia Commons

Amíg a fák fotoszintetizálnak, tehát élnek, addig évgyűrűket is növesztenek.

Az évgyűrűk a fa keresztmetszésén szabad szemmel látható karikák, vagyis a fás növények vastagodása folytán, évenként keletkező olyan farétegek, melyek évi növekedését már régen felismerték, és felhasználták egy-egy fa életkorának meghatározásához.

A fatörzsek évgyűrűinek számából meghatározható a fák kora Forrás: Flickr / Vicente Moreno

Az évgyűrűk számáról a fa életkorát, a rétegek szélességéről pedig azokat az éveket ismerhetjük meg, amikor a környezeti, időjárási körülmények a fa növekedésére különösen kedvezők, vagy éppen ellenkezőleg, hátrányosak voltak.

A magyar történelem egyik legfényesebb győzelme zárta le a honfoglalást

A 907. július 4-én kezdődő bánhidai, vagy közismert nevén a pozsonyi csatával a Keleti Frank Királyság Pannóniát kívánta visszaszerezni Magyar Nagyfejedelemségtől.

Árpád fejedelem (Lotz Károly festménye) Forrás: Origo

Árpád a magyar törzsszövetség csapataival döntő vereséget mért Gyermek IV. Lajos keleti frank király Liutpold bajor őrgróf vezette seregei felett,

melyek legnagyobb része megsemmisült a két napig hullámzó ütközetben,

amelyben maga az ellenséges fővezér, Liutpold őrgróf is életét vesztette.

Honfoglaláskori magyar lovasok Forrás: Wikimedia Commons/László Gyula

Hogy ki volt a magyarok hadvezére, máig nem tudni biztosan. Van olyan feltételezés, hogy személyesen Árpád vezette a törzsszövetségi hadakat, mások szerint viszont Zolta, aki Árpád halála után került a Nagyfejedelemség élére, és a frankok csak Árpád halála után, azt kihasználva törtek rá a magyarokra.

Egy másik feltételezés szerint Árpád a pozsonyi csatában lelte halálát.

A pozsonyi csata Forrás: Wikimedia Commons

A pozsonyi csata a magyar történelem kulcsfontosságú ütközete, ugyanis az itt aratott fényes győzelemmel szilárdult meg végleg a Dunántúlon is berendezkedő Magyar Nagyfejedelemség nemzetközi helyzete, és ezzel vált befejezetté a honfoglalás.

A világraszóló győzelemnek számító pozsonyi csatával zárult le a honfoglalás Forrás: Origo

A pozsonyi csata után 123 évig nem mertek ellenséges csapatok a magyarok földjére lépni.

A pozsonyi ütközet után több mint egy évszázadig nem mert ellenség lépni a magyarok földjére Forrás: Twitter

Legközelebb csak a pozsonyi csatát követő évszázad elején, 1030. július 11-én tört be ismét ellenséges haderő magyar földre , amikor is II. Konrád német-római császár próbálta meg - sikertelenül -hűbéresévé tenni az I. (Szent) István regnálta Magyar Királyságot.