Amikor a vizet feltesszük a tűzre és eléri a 100 Celsius-fokot, nem csak a lábasban levő víz, hanem a virsliben levő víz is felforr. Amikor a víz gőzzé lesz, térfogata nagyon megnő - 1600-szorosára - és így a belső nyomás is, amitől kireped a virsli bőre.
A virsli bőre akadályozza a gázok tágulását.
A virsliben a nyomás mindenütt egyenlő, azonban a bőrre ható terhelés eltérő, nem mindenütt egyforma.
Van egy a keresztmetszetre és egy a felületre ható erő. Ugyanazon a nyomáson a vékony virsli bőre előbb felreped, mivel kicsi a keresztmetszete és így nagyobb feszültség hat a bőrére.
Amikor a virslit melegítjük, emelkedik a belső nyomás, emiatt a nyomóerők minden irányban és minden felületegységre ugyanakkora erővel hatnak.
A feszültség szempontjából lényegtelen, hogy milyen hosszú a virsli.
A keletkező feszültség annál erősebb, minél nagyobb a belső nyomás és a virsli átmérője.
Hosszanti irányban feleakkora feszültség hat, mint keresztbe, tehát a virsli hosszára merőlegesen a belső nyomás kétszer akkora erővel feszíti a bőrt,
ezért van az, hogy a virsli mindig hosszában reped el.
Ha szeretnénk elkerülni, hogy kirepedjen a virsli, ne forraljuk fel a vízzel együtt. A virsli megfőzéséhez az optimális vízhőmérséklet a 90 Celsius-fok. Tehát miután felforraltuk a vizet, vegyük le a tűzről, és ha egy kicsit már visszahűlt, csak akkor tegyük bel a virslit.
A másik megoldás, - megakadályozandó a feszültség kialakulását -, hogy a főzés előtt megszurkáljuk, így a gőz a lyukakon el tud távozni, és ezért a gőznyomás sem repeszti szét a virslit.