A tanzániai Laetoliban talált lábnyom arra utal, hogy az emberelődöknél az eddig véltnél lényegesen korábban alakult ki az emberre jellemző felegyenesedett, két lábon járás. A kutatást az Amerikai Anatómiai Társaságnak a kaliforniai San Diegóban zajló éves kongresszusán mutatták be.
"Az emberelődök járásáról az egyedüli közvetlen bizonyíték a lábnyom.
3,6 millió évvel ezelőtt a hominidák már nagyon hasonlóan jártak, mint a mai ember,
bár kisebb eltérések lehettek" - idézte a közlemény David Raichlent, az Arizonai Egyetem professzorát.
Jelenleg az a nézet, hogy az emberelődök mintegy hétmillió éve kezdtek két lábon járni, ám más főemlősök evolúcióját alapul véve azt tartják valószínűnek, hogy hosszú időn át járás közben
a testtartásuk görnyedt volt, csípőben előrehajolva és két hátsó lábukat térdben behajlítva jártak.
A friss tanulmány alaktani méréseket és kísérletek adatait vetette össze, hogy kimutassa, a Laetoliban talált lábnyomok hasonlóak a teljesen felegyenesedett, két lábon járó ember nyomaival.
Arra kértek nyolc önkéntest, hogy járjon felegyenesedve, két lábon, valamint összegörnyedve, csípőben meghajolva, behajlított térddel. Összehasonlították a nyomaikat a Laetoliben talált ősi lábnyomokkal, és azt találták, hogy azok sokkal inkább hasonlítanak a felegyenesedett, két lábon járó önkéntesek nyomaihoz.
"Az adatok arra utalnak, hogy az emberi evolúció történetében ebben az időszakban
az energiatakarékosabb járás szelekciós hatása erős volt.
A 3,6 millió évvel ezelőtti éghajlati és környezeti változások miatt a korabeli emberelődöknek hosszabb utakat kellett megtenniük, hogy élelemhez jussanak. A szelekció a kevesebb energiát igénylő helyváltoztatás fejlesztését jutalmazhatta, így fejlődhettek ki a mai emberéhez hasonló járás alapjai" - mondta Raichlen.