Hasszan Khalil Abadi, a teheráni városi tanács kulturális örökséggel és turizmussal foglalkozó bizottságának vezetője szerint "lehetséges", hogy a mumifikálódott holttest, amelyre hétfőn bukkantak rá építőmunkások az egykori királyi mauzóleum közelében, a Sahr-i Rej szentély bővítési munkálatai közben, a néhai uralkodóé.
Az uralkodó hatvanhat éves korában johannesburgi száműzetésében, 1944-ben hunyt el,
és úgy tudni, hogy holttestét négy évvel később vitték vissza Teheránba, ahol a Sahr-i Rej szentélyben temették el.
A szentélyben lévő családi mauzóleumot az 1979-es iszlám forradalom után feldúlták,
a dinasztiaalapító földi maradványait azonban nem találták meg, és később az a szóbeszéd járta, hogy Reza Pahlavi testét fia, Mohammad Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah kicsempészte az országból, amikor a forradalom miatt menekülni kényszerült.
A szentély imámja igyekszik bagatellizálni a felfedezés jelentőséget, a sajtószolgálat szerint csak szóbeszédről van szó, és mivel a szentélyt egy volt temető övezi, "nincs semmi meglepő egy holttest felbukkanásában".
A múmia megtalálása mindenesetre élénk visszhangot keltett a közösségi médiában,
és Hasszan Khalil Abadi, a városi tanács illetékese a tetem "felelős testületek általi" vizsgálatát ígérte. Egyelőre ellentmondó értesülések vannak arról, hogy hová került a múmia.
Az önkormányzati illetékes szerint visszatemették,
a környékbeli lakosok szerint viszont elszállították a hatóságok.
Az ifpnews.com iráni hírportálon közölt fotókon meghökkentő a hasonlóság a múmia, és a halott király arcvonása között.
Az 1979-ben megbuktatott Pahlavi-dinasztia kényes kérdés az Iránt irányító konzervatív klérus számára, amely attól tart, hogy a Pahlavik egyre népszerűbbek a fiatalok körében, akik nem emlékeznek sem az iszlám forradalomra, sem az azt megelőző rendszerre.
A néhai sah unokája, az amerikai száműzetésben élő Reza Pahlavi trónkövetelő felszólította az iráni hatóságokat, hogy "semmit se rejtsenek el".
Az 1925-ben hatalomra került Reza Pahlavi példaképe, a török Kemal Atatürk nyomdokain haladva modernizálta az országot, letörte a nomád törzsek ellenállását, európai mintájú jogrendszert és névadást vezetett be, valamint megtiltotta a régi címek használatát.
Németbarát irányvonala miatt 1941-ben brit és szovjet csapatok támadták meg Iránt, a sahot pedig lemondatták fia, Mohammad Reza javára.