Tudja-e, hogy melyik a magyar királynék városa?

Gizella és a gyermek Imre herceg

Szent István az első püspökségek egyikét a Rómához hasonlóan dombokra épült Veszprém városában alapította. Szent István hitvesét, Gizellát itt, kedvenc városában koronázták magyar királynévá. Ettől kezdve vált sok évszázados szokássá, hogy a magyar uralkodók hitveseit a „Királynék városának” főpásztora, a mindenkori veszprémi püspök, a „királyné kancellárja” koronázta meg.

A királynék városában áll hazánk egyik legrégebbi székesegyháza

A magyar király feleségének megkoronázása Szent István korától kezdve a mindenkori veszprémi püspök előjogává vált, ezért hívták már a középkorban is Veszprémet a „Királynék városának”.

Szent István király portréja a Képes Krónikából Forrás: Wikimedia Commons

A veszprémi Várnegyedben áll hazánk egyik legrégebbi székesegyháza,

az 1001 körül István király és felesége, a bajor hercegnő, Gizella királyné alapította Szent Mihály püspöki székesegyház.

A veszprémi vár látképe a székesegyházzal. A „Királynék városa” az egyik legrégebbi püspöki székhelyünk, ami 1993 óta érsekség Forrás: Wikimedia Commons

A székesegyház eredetileg román stílusban épült, később építették át gótikusra. A török hódoltság után ismét átépítették barokk stílusban, ma is látható neoromán formáját csak a 20. század elején nyerte el. A székesegyházhoz vezető Vár utca pedig Magyarország egyik legrégebbi barokk stílusú utcája.

A 18. században épült barokk stílusú érseki palota Veszprémben Forrás: Veszpréminfo

A nevezetes székesegyházban őrzik első királynénk, bajor Gizella felkarcsontereklyéjét,

amelyet a veszprémi érsekség Passauból kapott - Passauban nyugszanak Gizella földi maradványai - 1996-ban, a millecentenárium évében.

Kolostor helyett királyi udvar

Az egyik leghíresebb királynénk, Gizella, Civakodó Henrik bajor-karintiai herceg és Gizella bajor hercegnő leánya Bad Abbachban 984 körül látta meg a napvilágot.

II. (Civakodó) Henrik bajor herceg, Gizella apjának 10. századi ábrázolása Forrás: Wikimedia Commons

Szent István hitveseként ő lett Magyarország első megkoronázott királynéja.

A szemlélődő természetű, mélyen vallásos hercegnő eredetileg egyházi szolgálatra készült, és kolostorba kívánt vonulni. Az Istvánnal való házasságkötésről Szent Adalbert püspök győzte meg azzal az indokkal, hogy sokkal inkább tetsző Istennek, ha egy nép megtérítésében tevékenykedik, mintha kolostorba vonulna.

István és Gizella eljegyzése Forrás: Origo

Amikor Gizella megszületett, apja éppen Géza fejedelemmel háborúzott. Géza 973-ban a quedlinburgi gyűlésen végül békét ajánlott Henriknek,

és ennek megpecsételéseként feleségül kérte Gizellát fia, István számára.

A fejedelmi frigyre 996-ban került sor.

Szent István és hitvese, Gizella királyné szobra Veszprémben Forrás: Wikimedia Commons

A Gizellával kötött házasságnak komoly szerepe lett abban, hogy Istvánt megkoronázzák, és ezzel Magyarország politikai helyzete megszilárduljon, illetve létrejöjjön az önálló, keresztény Magyar Királyság.

Férje képét hímezte a koronázási palástra

Gizella - Szent Adalbert püspök tanácsát megfogadva - rendkívül sokat tett a keresztény hit általánossá tételéért az országban.

Gizella és a gyermek Imre herceg Forrás: Magyar Katolikusok

A királyné volt a társalapítója az óbudai és veszprémvölgyi egyházaknak,

megkoronázásának emlékére pedig az ország egyik legjelentősebb püspökségét, Veszprémet kapta meg székhelynek.

Amíg férje, István a koronáját II. Szilveszter pápától kérte és kapta meg, addig Gizelláét a magyarok készítették el.

István és Gizella megalapítják az óbudai monostort (miniatúra a Képes Krónikából) Forrás: Wikimedia Commons

A királynéról közismert volt, hogy szívesen és nagyon ügyesen kézimunkázott.

Az egyetlen fennmaradt Szent István-korabeli koronázási jelvényt, a palástot is ő hímezte az udvarhölgyeivel együtt. A koronázási palástra ráhímezték a férje portréját is, egyébként ez az egyetlen ismert korabeli ábrázolás Szent Istvánról.

A koronázási palást kiterítve, amelyet Gizella és udvarhölgyei hímeztek Forrás: Wikimedia Commons

Gizella nagyon sokat tett királynéi székhelye, Veszprém szépítéséért, ahol székesegyházat építtetett, Somlyóvásárhelyen apácazárdát hozott létre, de közreműködött az esztergomi zárda megalapításában is.

Két ereklyéjét is hazánkban őrzik

Gyermekei és István halála után Gizella helyzete megrendült a pogánylázadások és trónviszályok miatt, így el kellett menekülnie Magyarországról.

Férje halála után el kellett menekülnie az országból Forrás: Magyar Katolikusok

Udvartartásával együtt hazatért Bajorországba,

és a bátyja, II. Henrik német-római császár által alapított passaui bencés kolostorba vonult vissza, ahol két évvel később apátnővé választották.

A Gizella-kápolna Veszprémben Forrás: Wikimedia Commons/Thaler Tamás

Itt is halt meg a világtól elvonulva 1065. május 7-én, a hamvait Passauban, a Niedenburg kolostorban helyezték örök nyugalomra. Az 1996-ban az érsekségnek ajándékozott és a székesegyházban őrzött Gizella-ereklyét a veszprémi főegyházmegye minden év május 7-én díszes körmenetben hordozza körül a Szentháromság téren.

A Niedenburg kolostor temploma Passauban Forrás: Wikimedia Commons/Thaler Tamás

2011-ben újabb Gizella-ereklye került hazánkba, ezúttal a királyok városába, Székesfehérvárra,

a székesfehérvári egyházmegyébe, oda, ahol István fej-, és Szent Imre herceg ujjereklyéit is őrzik.

Gizella királyné sírja Passauban Forrás: Wikimedia Commons/Thaler Tamás

Az újabb becses Gizella-ereklyét Passau megyés püspöke, Wilhelm Schraml ajándékozta oda a székesfehérvári egyházmegyének. Csaknem egy évezreddel a halála után Gizellát 1911-ben boldoggá avatták.