A tanulmányt készítő francia magfizikusok 18 üveg kaliforniai rosét és cabernet sauvignont vizsgáltak, a borok mindegyike 2009-ben, illetve azt követően készült.
A szakértők azt találták, hogy a balesetet követő időszakban előállított nedűk – különösen a cabernet sauvignon - megnövekedett mértékben tartalmaztak maghasadás hatására létrejövő radioaktív részecskéket, egészen pontosan cézium-137-et.
Ez az izotóp normál esetben nem található meg a természetben.
A kutatók kétféle metódust alkalmaztak a borok vizsgálata során. Az egyiket még húsz évvel ezelőtt fejlesztették ki és úgy képes érzékelni a cézium-137 jelenlétét, hogy ahhoz nem kell a borosüveget sem felnyitni. Mivel ezt az izotópot 1952 előtt még lehetetlen volt kimutatni (a 20. század közepének nukleáris kísérletei során került a szabadba), le lehet buktatni vele a több száz éves boroknak kikiáltott hamisítványokkal házaló csalókat.
Az említett módszer ugyanakkor nem teljesen pontos, ezért egy másik technikát is bevetettek a tudósok. A borokat addig hevítették, míg csak „hamvak" maradtak belőlük, majd a maradványokban kezdték keresni a cézium-137-et.
Habár egyértelműen megállapították, hogy a szőlőben jóval több cézium-137 halmozódott fel a fukusimai baleset után, még ezek az értékek sem veszélyeztetik az emberi egészséget, nyugodtan lehet tehát a kaliforniai nedűket kortyolgatni.
2011 után számos országban mutattak ki radioaktív részecskéket a vízben és az élelmiszerekben, de ezek szintje sehol nem volt olyan mértékű, hogy egészségügyi katasztrófától kelljen tartani, áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleményében.
Forrás: Live Science