Először írtak le új baktériumfajt a Szent Anna-tóból

A mikrobiológusok tüzetesen megvizsgálták a Szent Anna-tó vizét

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium-közösségének vizsgálata során a tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven.

Magyar kutatók 326 baktériumtörzset izoláltak a tó vizében

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tó esetében.

A mikrobiológusok tüzetesen megvizsgálták a Szent Anna-tó vizét Forrás: Wikimedia Commons

A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – dr. Máthé István oktató vezetésével – eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak.

Dr. Máthé István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója Forrás: www.siposszabolcs.ro/Sipos Szabolcs

Ezek közül több baktériumtörzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj” képviselője.

Az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat dr. Felföldi Tamás (ELTE - Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték.

Dr. Felföldi Tamás, az ELTE Természettudományi Kar Mikrobiológiai Tanszékének kutatója Forrás: ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszék

A Rhizobium nemzetségbe tartozó baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta. A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek (főként a növények gyökérzónájában),

csak néhány faj került elő vizes környezetből

(például folyóból, tengerből, laboratóriumi bioreaktorból).

A Rhizobium baktériumtörzshöz tartozó nemzetségek igen elterjedtek, és alakjaik jellemzője, hogy képesek megkötni a nitrogént Forrás: Animales.website

Az "aquaticum" azaz "vízi eredetű" fajnév arra utal, hogy és ez az első eset, hogy egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

Fajtársaitól eltérően nem képes megkötni a nitrogént

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel: pl. bab, szója, lucerna, lóhere stb.) alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot

és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gáz-halmazállapotú légköri nitrogént,

ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot Forrás: NSW Department of Education

Hasonlóképpen a marosvásárhelyi Azomureș vegyiüzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből műtrágyát állítanak elő.

A most felfedezett új baktériumfaj, a Rhizobium aquaticum fénymikroszkópos képe Forrás: Ftamás

A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént,

viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában).

Ötszáz baktériumfaj él a Szent Anna-tó vizében

A tenyésztésen alapuló illetve főként a tenyésztéstől független DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem mikrobiológiai laboratóriuma Forrás: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője ("faja") van jelen a tó vizében,

amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz” tartozik.

A Szent Anna-tó vizében eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS vizsgálatok alapján Forrás: Wikimedia Commons

Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Szent Anna-tóban élő szintén mikroszkopikus méretű kovamoszatok (Diatoma) közössége is meglehetősen diverz.

A Rhizobium aquaticum tenyészete petricsészében Forrás: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem

Buczkó Krisztina (Magyar Természettudományi Múzeum) és munkatársai a tó üledékmintáiból 73 kovamoszat fajt azonosítottak, amelyek közül kettő új fajnak bizonyult a tudomány számára (Kobayasiella elongata, Kobayasiella tintinnus), további 25 fajt pedig először jeleztek Románia flórájára nézve.

Forrás: dr. Máthé István (Sapientia EMTE), dr. Felföldi Tamás (ELTE)