A csillagászok mindössze tizenegy éve ismerik (az elsőt 2007-ben fedezték fel) az úgynevezett rövid vagy gyors rádiókitöréseket (Fast Radio Bursts, FRB). Ezek nagy energiájú asztrofizikai jelenségek, melyek felvillanó rádiópulzálások formájában láthatóak. Egy szempillantásnál is jóval rövidebben és látszólag rendszertelenül villannak fel az égbolton.
Forrásukról számos elmélet született már: a villanások két neutroncsillag összeolvadásából vagy nagy tömegű fekete lyukaktól származhatnak. Rövidségük miatt nagyon nehéz meghatározni pontos eredetüket.
Napjainkig nagyjából 40 FRB-t sikerült „elkapni", legtöbbjük eredetét homály fedi.
Az év elején azonban ritka nagy szerencséje volt a kutatóknak: megfigyeltek egy ismétlődő rádiókitörést, amely az FRB 121102 nevet kapta. Az ismétlődés páratlan lehetőséget teremtett az FRB 121102 tanulmányozására, így sikerült megállapítani, hogy egy tőlünk 3 milliárd fényévre található törpegalaxis csillagformáló régiójából érkezik, és valószínűleg neutroncsillag bocsájtja ki.
A legújabb, fejtörést okozó jel július 25-e reggelén érkezett a Földre, detektálása egy vadonatúj rádióteleszkóp-hálózathoz köthető, amelyet a kanadai Brit Columbia tartományban építettek fel a szakemberek.
A szakértők szerint ez az egyik legkülönlegesebb rádiókitörés, amit valaha megfigyeltek.
A The Astronomer's Telegram csillagászati portál által kiadott közlemény arról számolt be, hogy a titokzatos szignál – amelyet az észlelés éve, hónapja és napja után FRB 180725A-ra kereszteltek el – 580 megahertznél alacsonyabb frekvenciájú jel, ami azért is különleges, mert ez közel 200 megahertzcel alacsonyabb érték, mint amit az eddig detektált FRB-k esetében mértek.
Ezek az események nappal és éjszaka történtek, a jelek érkezésének ideje nem esett egybe egyetlen helyszíni tevékenységgel vagy más ismert forrás aktivitásával sem"
– írta a portál szerzője, Patrick Boyle, aki egyúttal az észlelést végző rádióteleszkóp-hálózat üzemeltetéséért felelős projekt (Canadian Hydrogen Intensity Mapping Experiment, rövidítve CHIME) egyik vezetője.
A jel gyorsasága, valamint alacsony frekvenciája arra utal, hogy a kitörés extrém fényes volt, forrása pedig elképzelhetetlenül nagy energiát bocsátott ki magából valahol a kozmosz egy távoli zugában. A szignál további tanulmányozásával a kutatók azt remélik, az új ismertek birtokában a korábbinál jóval pontosabban tudják meghatározni a különös kitörések forrásait.
Az utóbbi időben az a kissé extrémnek hangzó ötlet is felmerült, hogy az FRB-k nem természetes, hanem mesterséges objektumoktól származnak, így a jelek akár idegen civilizáció jelenlétére is utalhatnak. A már-már sci-fibe hajló elképzelést a Harvard Egyetem asztrofizikusai vetették fel. Avi Loeb, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ teoretikusa szerint a gyors rádiókitörések rendkívül fényesek ahhoz képest, milyen rövid az időtartamuk, és milyen messziről érkeznek, ráadásul semmilyen lehetséges természetes forrást nem sikerült meghatározni, ami kicsit is meggyőző lenne.
A kutató úgy véli, a hatalmas kitörések a távoli galaxisokban közlekedő csillagközi szondákat meghajtó, bolygó méretű transzmitterek „szivárgásából" is eredhetnek.
Vannak persze ennél jóval reálisabb lehetőségek is, így a szupernóva-robbanások, a szupermasszív fekete lyukak, valamint az erős mágneses térrel rendelkező, gyorsan forgó neutroncsillagok (pulzárok) is küldhetnek nagy energiájú elektromágneses hullámokat a világűrbe.
Bár egy laikus szemével nézve a gyors rádiókitörések ritka eseményeknek számítanak, nagy valószínűséggel koránt sincs így, napi rendszerességgel több ezer ilyenfajta szignál érheti a Földet, egyszerűen nincsenek olyan fejlettségű eszközeink, amikkel detektálhatnánk mindegyiket.
A mostani észlelést végző CHIME is egy új fejlesztésnek számít, eredetileg arra tervezték, hogy a világegyetem korai időszakából (6-11 milliárd évvel ezelőttről) származó ősi rádióhullámokat érzékelni lehessen. A távcsőrendszer csak egy éve üzemel, mégis, ez alatt a rövid idő alatt több említésre méltó FRB-t is elcsípett, köztük olyan alacsony frekvenciájúakat, mint az FRB 180725A.
Forrás: Live Science, The Astronomer's Telegram, Origo