A tanulmány végkonklúziója szerint az adóelkerülés nem csak a költségvetési bevételeket csapolja meg, hanem a környezet rombolást is „támogatja".
Amíg az offshore cégekről készített két nagyobb összeállítás, a Paradise Papers és a Panama Papers azt igyekezett csokorba szedni, hogy melyek azok a gazdag cégek és magánszemélyek amelyek illetve akik igyekeznek kivonni magukat a közterhek megfizetés alól, addig ez az új tanulmány azt állítja, hogy
az adóparadicsomok nem csak ismert módon a költségvetésnek okoznak károkat, hanem súlyosan rongálják a környezetet is,
így többek között kulcsszerepet játszanak a súlyos ökológiai problémákat okozó gátlástalan erdőirtásban.
Az analízis azt mutatja, hogy közel 27 milliárd dollártfektettek be offshore cégek útján csak az egyik, az erdőirtásokat generáló ágazatba, a hús- és szója termesztésbe az Amazonas térségében.
Egyedül a Kajmán-szigeteken bejegyzett offshore cégektől – ami a térség egyik legnépszerűbb adóparadicsoma – több mint 18 milliárd dollár érkezett az Amazonas-medence őserdeit pusztító mezőgazdasági befektetések finanszírozására.
Victor Galaz a tanulmány vezető szerzője, a Stockholm Resilience Center, a fenntartható fejlődést és a környezetkárosítás hatásait kutató intézet munkatársa azt nyilatkozta, noha az offshore cégek működése jog szerint nem illegális,
és a törvényes adóelkerülés e cégek belső finanszírozásának a legfontosabb részét alkotják,
de ez mit sem változtat azon, hogy e cégeknél a megfelelő kontroll hiánya miatt a profitmaximalizálás minden más szempontot, így a környezetvédelmi követelményeket is felülírja.
Kedvelt módszer, hogy az adóparadicsomba bejegyzett cég leányvállalatot alapít az Amazonas-medence befektetésre kiszemelt területén, és az anyacég az invesztícióhoz szükséges tőkét „kölcsön" formájában biztosítja brazíliai leányvállalata számára.
A gazdasági indíttatású felelőtlen természetkárosító tevékenységek azonban
nem csak a szárazföldi, hanem a tengeri élőhelyeket is súlyosan veszélyeztetik.
A világ óceánjaira az egyik fő kockázatot az illegális, be nem jelentett és szabályozatlan halászat jelenti.
A tanulmány szerint az illegális halászatot folytató hajók túlnyomó többsége az adóparadicsomnak számító országokban, elsősorban Belize-ben és Panamában van lajstromba véve.
Ennek nem is elsősorban az az oka, hogy ezekben az országokban messze a legolcsóbbak a lajstromoztatási költségek, hanem az adóparadicsomokban nem emelnek vádat a nyilvántartásukban levő hajók illegális tevékenysége ellen.
Henrik Österblom a Stockholm Resilience Center kutatója, a tanulmány társszerzője szerint elsősorban ez a kedvező jogi háttér teszi vonzóvá a nemzetközi halászati egyezményeket megkerülő cégek számára az eleve illegális tevékenységre szánt hajóik adóparadicsomokban történő lajstromoztatását.
A világtenger 17 nagy halászati körzetéből napjainkra 14 már kritikusan túlhalászott, nem kis részben e cégek tevékenységének köszönhetően.
Az adóparadicsomokban az offshore cégekre vonatkozó rendkívül kedvező és "nagyvonalú" szabályok
indirekt támogatást nyújtanak a törvénytelen vagy féllegális fakitermelésnek,
a környezetet romboló rabló jellegű mezőgazdasági tevékenységnek, és az illegális halászatnak is.
Victor Galaz szerint a különböző országok kormányzatainak
egyre erőteljesebben kellene támogatniuk a pénzügyi átláthatóság kikényszerítését,
rászorítva arra a multinacionális vállalatokat, hogy az offshore cégekbe kimentett vállalkozásaikról mind a hatóságok, mind pedig a nyilvánosság számára hozzáférhető és közhivatalos nyilvántartást vezessenek.
Csak így leszünk képesek átlátni, hogy valójában mi is történik azzal a jelentős tőkével,
amit ezek a nagy és befolyásos cégek offshore vállalkozásokba mentenek ki.
Ez egy olyan globális ügy, ami nemzetközi összefogást és egységes fellépést igényel a tanulmány szerzői szerint.
Be kell látnunk, hogy az adóparadicsomok léte nem csak pénzügyi, hanem szociális, gazdasági, valamint környezeti probléma is egyben, amivel globálisan kell megbirkóznunk.