Egészen 1974-ig Sövényházaként szerepelt az országos helységnévtárban az a nagy múltú, és a honfoglaláshoz kapcsolódó történelmi legendáinkban emblematikus helyként emlegetett Csongrád megyei község, amit ma Ópusztaszerként ismerünk.
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet kellős közepén és a Tiszától nyugatra fekvő községről először egy 1200 körül keltezett királyi oklevél tesz említést Scerii néven.
Egy másik, II. András király uralkodásának utolsó éveiben kiállított, 1233-ban keltezett oklevél már Zerr néven említi meg a települést.
A község azonban Anonymus, III. Béla király csak P. mesterként emlegetett jegyzőjének nagyszabású történeti munkája, a honfoglalás történetét legrészletesebben leíró Gesta Hungarorumnak köszönhetően vált igazán ismertté.
Anonymus krónikája szerint, amikor a honfoglaló magyarok a Körtvély-tóhoz értek,
a Gyümölcsény nevet viselő erdőnél ütöttek tábort.
Árpád vezér és a törzsi vezetők 34 napig táboroztak ezen a helyen, és itt fogadták el a frissen elfoglalt új haza, a Magyar Nagyfejedelemség legalapvetőbb törvényeit: Anonymust idézve, „szerét ejtették az ország dolgainak".
E törzsi gyűlés emlékére kezdték el Szer-ként is emlegetni e legendássá vált területet.
A magyar őstörténet-kutatás egyik legnagyobb alakja, Győrffy István akadémikus szerint azonban Anonymus elbeszélése több szempontból is kétségesnek tekinthetők.
Annál hitelesebb viszont az a történeti adat, amely szerint a hét honfoglaló vezér egyike, Ond, valamint fia, Ete vezér telepedett le itt, akiktől a Bán-Kalán nemzetség származott.
A honfoglalásnak emléket állító és a maga nemében páratlan Nemzeti Történeti Emlékparkot, ami nem csak emlékhely, hanem skanzen illetve néprajzi múzeum is egyben, 1982-ben alapították.
A hazai történelem több fontos emlékműve is itt a park területén található, így köztük az Árpád-liget, illetve az Árpád-emlékmű,
amelyek a honfoglalásnak, a katonai emlékmű pedig több mint ezer év magyar csatáinak állít emléket.
A Nomád Park az eurázsiai sztyeppék világát idézi meg, a honfoglalás korát megelevenítő jurtákkal, és időszakos bemutatókkal.
A Nemzeti Történeti Emlékpark egyik fő nevezetessége a rotundában felállított
és a maga nemében szintén világattrakciónak számító
120 méter hosszú, 15 méter magas, és egy 38 méteres átmérőjű kört formáló, a magyar történelem 11. évszázaddal ezelőtt történt nevezetes eseményét, a honfoglalást megelevenítő panorámaképe, Feszty Árpád „ A magyarok bejövetele" című monumentális alkotása.
Az Ópusztaszeren található „legek" sorozata ezzel azonban még korántsem fejeződik be, mivel a község büszkélkedhet hazánk legnagyobb, és a világon harmadik leghosszabb sövénylabirintusával is.
Az ópusztaszeri Csillagösvény Élménypark közvetlenül a Nemzeti Történeti Emlékpark szomszédságában fekszik.
Az itt található sövénylabirintus teljes hosszúsága – 4 810 méter – megegyezik Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magasságával.
A madártávlatból nézve egy honfoglalás korabeli övcsatot formázó labirintust
3 500 méter hosszúságban sövény, további 1 800 méter hosszan pedig sűrű fűzfasor alkotja.
A fűzfafonat-labirintus embermagasságú falát a közeli Tisza partját szegélyező füzek ágaiból fonták, a sövénylabirintus pedig mérnöki precizitással megtervezett kanyargó fagyalsorból áll.
A különleges növényi építmény nem csak Magyarország, hanem Európa legnagyobbika is,
a világranglistán pedig a harmadik helyet foglalja el a hasonló építmények között.
Az élesen kanyargó folyosók sarkainál a térség történetével, kultúrájával és élővilágával, illetve az egyéb érdekességeivel kapcsolatos információs táblák segítik a tájékozódást.
Az izgalmas bolyongást fahidak és kilátók színesítik,
valamint 32 különböző közbeiktatott népi, logikai, illetve ügyességi játék teszi változatossá a sövényfalak közötti túrát.
Az egyedi attrakciónak számító labirintus egész évben látogatható, március 15. és november 15. között minden nap reggel 9 és esete 18 óra között.