A zsiráfok talán a Föld egyik legbizarrabb teremtményei, mégis igen nagy népszerűségnek örvendenek a természetszeretők körében. A szavanna legmagasabb és kecsesebb állatfaja azonban csendben a kihalás szélére sodródott az elmúlt években.
Bár az Afrikában élő párosujjú patás emlősállat populációja egyes területen enyhén növekszik, máshol azonban riasztóan csökken az állomány egyedszáma.
A leghosszabb nyakú szárazföldi élőlény 2016-ig a listán a nem veszélyeztetett (Least Concern) kategóriában szerepelt a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség (IUCN) Vörös listáján, hamarosan azonban kettőt „ugorva" a fenyegetett kategórián belül a sebezhető alkategóriába került
. Ez azt jelenti, hogy a zsiráfok populációja az elmúlt három generáció alatt több mint harminc százalékkal csökkent. A dolgok azóta pedig még rosszabbra fordultak.
A zsiráfoknak jelenleg kilenc alfaja ismert, ezek közül csupán egyetlennél jelenthető ki, hogy a populáció stabil, és kettőnél mutatkozott némi javulás. A többi öt alfaj egyedszáma riasztó mértékben és ütemben csökken.
A jelenség okai nem ismeretlenek: az emberi élettér gyors terjeszkedése, az intenzív mezőgazdasági tevékenység, valamint az élőhelyek nagymértékű csökkenése.
Mindezek mellett az afrikai polgárháború sem kíméli a vadállatokat: többet megöltek, mások pedig képtelenek alkalmazkodni a drasztikusan megváltozott körülményekhez.
A háború sújtotta olyan területeken, mint Észak-Kenyában, Szomáliában, Etiópiában a dél-szudáni határvidéken a zsiráfok gyakorlatilag háborús áldozatok"
– mondta Dr. Julian Fennessy, az IUCN zsűri szakcsoportjának társelnöke a BBC-nek. – „Hatalmas termetük miatt már egyetlen állat elejtése is bőséges táplálékot jelent a háborúzó katonáknak és a területen élőknek."
A háború hatásait nem igazán tudják mérsékelni a természetvédők sem, de nem adják fel és folyamatosan zsiráfvédelmi kampányokat hirdetnek. A dolgukat tovább nehezíti, hogy a tudatosság hiánya általános jelenség a térségben.
A zsiráfokat általában szafari túrán, a televízióban vagy az állatkertekben láthatjuk és eszünkbe sem jutna, hogy ezek a fenséges állatok csendesen a kihalás szélére sodródtak"
– hangsúlyozta Fennessy. – „Az új jelentés azonban jól mutatja, hogy a világ legmagasabb állatának egyre súlyosabb fenyegetettséggel kell szembenéznie az észak-, a nyugat- és a kelet-afrikai térségben. Sokkhatásként ért minket, hogy a jelenleg ismert kilenc alfajból három jelenleg kritikusan veszélyeztetettnek vagy veszélyeztetettnek minősül, pedig az elmúlt években már sorra gyülekeztek a figyelmeztető jelek."
Hogy az ügy még bonyolultabbá váljon, a legújabb genetikai elemzések azt mutatták, hogy a zsiráfok alfajainak nagymértékű hasonlósága miatt bármely alfaj kihalása „mérhetetlen következményekkel" járhat a faj fenntartása vonatkozásában.
A núbiai és a kordofan zsiráfot mára a kritikusan veszélyeztetett, míg a nyugat-afrikai zsiráfot a veszélyeztett kategóriába sorolták az IUCN szakemberei.
A Szomáliában, Etiópiában és Kenyában élő recés zsiráf az egyik legveszélyeztetettebb vadon élő nagy emlősnek tekinthető. A kecses állatokból csupán néhány ezer példány él most már a vadonban.
Együtt dolgozunk az érintett országok kormányzataival és más partnerekkel is, és úgy gondoljuk, hogy proaktív intézkedésekkel bizonyos területeken még megmenthetjük a zsiráfokat, mielőtt túl késő lenne"
– mondta Arthur Muneza, a Zsiráf Védelmi Alapítvány kelet-afrikai koordinátora.