Tudja-e, hogy melyik Magyarország legmélyebb barlangja?

A Bányász-barlang 2013 óta a fokozottan védett természeti értékeink közé tartozik

Magyarország egyik legkülönlegesebb, és a legszebb természeti értékeink közé tartozó tájegysége, a Bükk-hegység számos hazai földrajzi rekorddal büszkélkedhet. A bükki rekordok könyvében előkelő helyen szerepel az eddig megismert legnagyobb mélységgel rendelkező magyar barlang is.

Rekordokban bővelkedik a legmélyebb barlanggal büszkélkedő Bükk

Egészen 2014-ig az ugyancsak a Bükk-hegységben található István-lápai-barlang tartotta a legmélyebb magyarországi barlang rekordját, a maga 254 méteres mélységével. A Bükkhöz, az Északi-középhegység földrajzi középtáján fekvő fenséges hegyvidéki vadonhoz számos hazai geográfiai, illetve természetföldrajzi érdekesség fűződik.

Magyarország egyik legszebb tájegysége, a Bükk-hegység több hazai rekorddal is büszkélkedhet Forrás: MTI/Lehotka László

A Bükk számít Magyarország legnagyobb átlagmagasságú hegyvidékének, itt található ugyanis a legtöbb 900 méter feletti hegycsúcs az országban, szám szerint több mint ötven.

Egy 2014-ben elvégzett GPS-technológiájú mérés szerint a Bükk legmagasabb pontja a Kettős-bérc déli csúcsát alkotó Szilvási-kő, amely 960,7 méterre emelkedik a tengerszint fölé. De nemcsak a legtöbb 900 méter feletti hegycsúccsal,

hanem Magyarország legnagyobb egybefüggő erdőségével is a Bükk büszkélkedhet.

A Bükkben található az ország legnagyobb egybefüggő erdősége Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Az erdőség kiterjedése meghaladja a százezer hektárt, ami több tucat ritka és fokozottan védett állatfaj számára biztosít háborítatlan élőhelyet. A Bükk az Északi-középhegység egyetlen olyan hegyvidéke, ami nem vulkáni eredetű.

A Bükk-hegységet triász időszaki tengeri üledékek, a szürkésfehér színű mészkő és dolomit építik fel Forrás: Wikimedia Commons

A hegységet zömében triász időszaki tengeri üledékes kőzetek, mészkő és dolomit építik fel.

Ezért nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb hazai karszthegységünk rendelkezik a legtöbb barlanggal; több mint 1 100 barlang található a Bükkben, köztük a legmélyebb is.

Amikor a Bükk-fennsíkon sétálunk, Afrika egyenlítői partvidékét tapossuk

A Bükk központi részét elfoglaló, önálló földrajzi tájnak minősülő Bükk-fennsík hazánk legmagasabban, 600 és 900 méteren fekvő, és legnagyobb kiterjedésű karsztfennsíkja, amelyet teljes egészből a triász időszak derekán, nagyjából 230 és 220 millió évvel ezelőtt képződött nagy mésztartalmú dolomit, illetve mészkő épít fel.

A Bükk-hegység részlete a Heves megyei Noszvaj határában Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

A fennsíkon sétálva és a tájban gyönyörködve talán eszünkben sem jut, hogy az aljnövényzetből kikandikáló fehér mészkősziklákat alkotó tengeri üledék

az egykori hatalmas trópusi Tethys-óceán afrikai partvidékén rakódott le a távoli múltban, az Egyenlítő közelében.

Életkép a Tethys-óceán partjáról egy pihenő repülő hüllővel Forrás: Origo

A fennsík egyik legfőbb geográfiai jellemzője, a napjainkban is tartó karsztosodás a miocén időszak végén, 6-7 millió éve vette kezdetét,

és a karsztosodás hozta létre a fennsík rendkívül változatos barlangvilágát is.

A Bükk-fennsíkon barangolva igen sok víznyelőt fedezhetünk fel, amelynek mindhárom típusa, a dolina, a töbör és a zsomboly is előfordul itt.

A Bükkben a miocén időszak végén kezdődött el, és máig tart a karsztosodás Forrás: Wikimedia Commons

A víz hosszú és szívós munkájának köszönhetően néhány barlang rendkívül kimélyült, amelyek közül a Bányász-barlang számít a legmélyebb magyarországi barlangnak.

Titokzatos csontvázra bukkantak a barlangászok

A régmúltban is ismert nyitott szájú barlang feltárását először 1963-ban a Miskolci Bányász Barlangkutató Csoport kezdte el.

A Bükk területén több mint 1 100 barlangot ismerünk Forrás: Wikimedia Commons

A kürtő teljesen be volt temetődve üledékkel, ezért amikor elkezdődött a kutatás,

a barlangászoknak még fogalmuk sem volt arról, hogy mekkora és milyen mély lehet a függőleges, kürtőszerű hasadék.

Amikor a nyílást befedő mintegy hét méter vastag üledéket eltávolították, 11,5 méter mélyen egy emberi csontvázra bukkantak.

A Bányász-barlang hazánk legmélyebb barlangja Forrás: Wikimedia Commons/Egri Csaba

Ám nem voltak babonásak, és tovább folytatták a kutatást.

Ez az első nagy feltárás 120 méteres mélységig jutott le, egészen az Omladékos-teremig. A barlangászok felfedezték, hogy a Bányász-barlang még nagyobb mélységbe nyílik lefelé, ám egy vízbetörés megakadályozta, hogy tovább kutassanak.

A Csipkés-kürtő bejárata Forrás: Wikimedia Commons/Berentés Ágnes

A feltárást bő egy évtizeddel később, 1975-ben a Herman Ottó Karszt és Barlangkutató Csoport folytatta tovább, harmadjára pedig a Budapesti Egyetemi Atlétikai Klub barlangászai szálltak alá a mélybe 1992-ben, hogy újabb járatokat fedezzenek fel.

Már ezek a feltárások is bebizonyították, hogy a Bányász-barlang sokkal mélyebb lehet a feltételezetteknél.

Mégis, a Bányász-barlang kutatásában csak két évtizeddel később történt meg a nagy fordulat.

Négyszáz méterig is lenyúlhat a kürtőszerű járat

2010 októberében alakult meg a Szinva Csoport, több barlangkutató egyesület profi speleológusaiból. A Szinva Csoport barlangászai a korábbi kutatások eredményeire alapozva fogtak hozzá a mély, kürtőszerű járatrendszer szisztematikus feltérképezéséhez. Ők fedezték fel azt az apró omladékos termet,

amelyet az ott talált nagyszámú nyestkoponya nyomán Nyest-teremnek neveztek el.

Kisragadozó koponyája a Nyest-teremben Forrás: Wikimedia Commons/Berentés Ágnes

2011 januárjában sikerült áttörniük egy szálkőszűkületet, és innen továbbhaladva 112 méteres mélységben felfedezték a Cseppköves-termet, valamint az ebből nyíló Hasadék-aknát. Az évekig tartó feltárás során, 2014. január 8-án érték el a 234 méteres mélységben fekvő Anna-aknát,

majd innen továbbhaladva jutottak el a barlang eddigi legmélyebb pontjára, a 274 méteres mélységbe.

Valószínű, hogy még 300 méternél is mélyebbre nyúlik a hasadékszerű barlang Forrás: Wikimedia Commons/Slíz György

Ezzel a mélységadattal a Bányász-barlang vette át a vezetést az addigi hazai mélységi rekorder István-lápai-barlangtól.

Ám bizonyosnak látszik, hogy a Bányász-barlang még nem adta ki az összes titkát.

A szakemberek a legmélyebb régióban is észlelhető lentről jövő huzatból, valamint az előzetes felmérések alapján úgy vélik, hogy a Bányász-barlang legmélyebb pontja akár a 400 métert is elérheti.

A Bányász-barlang 2013 óta a fokozottan védett természeti értékeink közé tartozik Forrás: Wikimedia Commons/Nagy Gergely Domonkos

Ennek bizonyítása azonban még a további feltárásokra vár. A Bányász-barlang 2013-tól a fokozottan védett természeti értékeink közé került. A barlang a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságánál történt előzetes bejelentkezés,

illetve regisztráció alapján hivatásos túravezető kíséretében látogatható,

de csak annak ajánlható ez a fantasztikus kalandnak számító túra, aki jó kötélmászó képességekkel rendelkezik.