"A becsvágyóknak, akik sosem elégszenek meg az élet áldásával és a világ szépségeivel, az a kényszerű büntetésük, hogy sosem érthetik meg az életet és érzéketlenek maradnak a mindenség javaival és szépségével szemben."
(Leonardo da Vinci)
Az olasz reneszánsz művész, a polihisztor Leonardo da Vinci által festett La Gioconda, azaz ismertebb nevén a Mona Lisa című alkotása izgalmas és fordulatokban bővelkedő históriát tudhat magáénak. Már a festmény születésének körülményei is titokzatosak.
Ki látható a képen? E kérdés számos elméletet szült: egyesek szerint a kép önarckép, és maga Leonardo látható rajta női ruhában. Más megközelítés bizton állítja, hogy Lisa Gherardinit, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő feleségét ábrázolja, amelyre a kutatók 2008-ban találtak bizonyítékokat.
Néhány kutató azzal érvel, hogy a remekmű Aragóniai Izabella milánói hercegnőt ábrázolja,
mások szerint pedig a reneszánsz művész édesanyját, Catherinát festette meg.
A sejtelmesen mosolygó nő portréjához kapcsolódó történetek közül a leghíresebb eset 1911. augusztus 21-én történt, amikor is a festményt a kitűnő biztonsági technika ellenére egyszerűen ellopták a párizsi Louvre-ból.
Egy bizonyos francia festő, Louis Béroud másnap, augusztus 22-én úgy döntött, hogy a napját egyik kedvenc helyén, a Louvre-ban kezdi. Ám
ahogy a Mona Lisát is rejtő terembe lépett, furcsa hiányérzete támadt: hűlt helye volt a falon a híres reneszánsz alkotásnak.
Louis Béroud ráadásul aznap pont a Mona Lisa festési technikáját szerette volna tanulmányozni, és néhány skiccet is szívesen rajzolt volna a képről. Amikor látta, hogy hiányzik a remekmű, azonnal megkereste a biztonsági őröket, hogy megkérdezze, mit tudnak róla.
A személyzet ekkor még azt feltételezte, hogy a festményt fotózás céljából szállították el,
ahogy azt már korábban is többször megtették, hogy különböző múzeumi prospektusokban jelenítsék meg.
Béroud el is hitte ezt a történetet, ezért tovább sétált. Ám amikor pár órával később visszatért Mona Lisa termébe, megállapította, hogy a korábban négy vasékkel rögzített híres festmény még mindig hiányzik. Kiderült, hogy a Mona Lisát ellopták.
A Louvre egy hétre bezárt, és a rendőrség azonnal vizsgálatot indított. Senki sem értette, hogyan tűnhetett el a többszörösen is védett műalkotás a biztonsági óvintézkedések ellenére. A rendőrség első körben a lopás vádjával egy Géry Piéret nevű művészt gyanúsított meg, aki korábban már többször tulajdonított el festményeket a Louvre-ból.
Miután a nyomozók nem akadtak Piéret nyomára a városban, felkeresték a művész munkáltatóját, Guillaume Apollinaire-t.
A híres francia költő és a szürrealizmus „ősatyja" is gyorsan a gyanúsítottak listájára került,
aki korábban gyakorta hangoztatta nyilvánosan, hogy a legszívesebben a porig égetné a Louvre épületét. Apollinaire hamarosan börtönbe került, és ott várta az ügye tárgyalását.
Közben barátja, Pablo Picasso is gyanúba keveredett, akit a költőhöz hasonlóan letartóztattak és bebörtönöztek. A spanyol festő azért került a nyomozás reflektorfényébe,
mert korábban néhány Ibériából származó kőfejet vásárolt Piéret-től,
bár nem volt tisztában azzal, hogy a férfi azokat is a Louvre-tól lopta. Mindketten a rossz hírű kapcsolataik szerencsétlen áldozatai lettek.
Az igazi tolvajt csak két évvel később fülelték le a nyomozók. Az olasz születésű Vincenzo Peruggia akkoriban a Louvre-ban dolgozott, és elképesztő pontossággal hajtotta végre a 20. század legnagyobb művészeti lopását.
Az eset akár egy filmbe is bekerülhetett volna,
hiszen Peruggia Leonardo da Vinci mesterművét munkaidejében emelte le óvatosan a helyéről, majd órákon keresztül a seprűket, takarítószereket tároló szekrényben rejtette el, végül pedig a kabátja alá bújtatva vitte ki az épületből.
Hogy miért? Vincenzo Peruggia igazi olasz hazafiként úgy gondolta, hogy a világhírű festményt sehol máshol, csakis egy olasz múzeumban szabadott volna kiállítani. A későbbi vizsgálatok azonban kiderítették azt is, hogy
a férfi egyik barátja több Mona Lisa-másolatot is birtokolt,
és többször próbálta meggyőzni Peruggiát a lopásról, hogy az eredeti festmény eltűnésével a másolatok ára drasztikusan megemelkedjen.
A Mona Lisa rejtélyes eltűnéséről azonban még évekig folytak a viták. 1932-ben a Saturday Evening Post oknyomozó riportot jelentett meg az esetről, amelyben azt állították, hogy a műremek ellopása mögött az argentin Eduardo de Valfierno állt, aki a személyzet több tagját is lefizette, beleértve Vincenzo Peruggiát, hogy tulajdonítsák el a híres festményt.
Az újság cikkében azt állította, hogy Valfierno egy francia művészeti restaurátort és jó hírű hamisítót, Yves Chaudront bízta meg azzal, hogy
készítsen összesen hat másolatot az eredeti Mona Lisáról, amelyeket végül az Amerikai Egyesült Államokba szállítottak, és ott értékesítettek.
A riport szerint az eredeti festmény mindeközben Európában maradt, és Peruggia lakásában rejtették el.
A férfit akkor kapták el a nyomozók (és ez már a széles körben elterjedt hír), amikor megpróbálta eladni a festményt a firenzei Uffizi Képtár igazgatójának, aki feljelentette őt.
Peruggiat végül csak hatnapos börtönbüntetésre ítélték lopás vádjával,
miközben a saját országában lelkesen üdvözölték, és elismerték hazafiasságát. Hála neki, a művészeti körökben korábban kevésbé ismert Mona Lisa egy csapásra híressé vált.
A festményt ezután valamivel több, mint kettő hétre kiállították az Olasz Galériában, majd a híres kép 1914. január 4-én visszatért a Louvre-ba. A filmbe illő, kalandos történet után a következő évtizedekben több botrány történt a festmény körül.
1956-ban a Mona Lisa egy része súlyosan megsérült, miután egy elborult elméjű vandál savat öntött rá.
Ugyanebben az évben, december 30-án megsérült a Mona Lisa bal oldali könyöke közelében lévő pigmentpapír, amikor kővel dobták meg. A múzeum dolgozói a kárt szerencsére gyorsan helyrehozták.
Ezzel azonban nem ért véget a reneszánsz műremek kálváriája: 1974-ben a festményt a Tokiói Nemzeti Múzeum vendégkiállításán mutatták be, ahol az intézmény fogyatékkal élőkkel szembeni politikája miatt
egy dúlt elméjű nő vörös festékkel permetezte le,
majd 2009-ben egy orosz asszony dühösen megdobálta a Louvre ajándékboltjában vásárolt csészével, miután nem kapta meg a francia állampolgárságot.
Az utóbbi két esemény miatt szerencsére a híres Leonardo-festmény sértetlen maradt, a golyóálló üvegnek és a zárt tárolónak (amely a hőmérsékletét szabályozza) köszönhetően, amivel a korábbi rengeteg incidens miatt védik. A Da Vinci-kód nyomán kialakult őrület miatt egy megerősített állvánnyal is védik a képet. Leonardo festménye utoljára 1974-ben hagyta el a Louvre-t, amikor Japánban állították ki.