A most felfedezett kolostort a pogánynak született, majd hű keresztény életű Aebbe hercegnő (615-668) alapította Coldinghamben, Skócia délkeleti részén. Az apátnő szent központja azonban rövid életűnek bizonyult: a viking hódítók 870-ben a földdel tették egyenlővé és szinte teljesen megsemmisítették. Maradványait a régészek évtizedek óta keresték, ám a kotrógépek a napokban egy keskeny, kör alakú árkot találtak, amely valószínűleg egy régi földsánc vagy az Aebbe vallási települést körülvevő határ.
Ez a régi földsánc nem feltétlenül egy mélyre ásott védekezési struktúra, sokkal inkább egy szimbolikus jelölőhely, amely azt mutatta meg az embereknek, hogy ezt átlépve egy tiszteletben álló vagy szent helyre jutottak
– mondta Maiya Pina-Dacier, a kolostor maradványait kutató DigVentures brit csoport vezetője a LiveScience tudományos online portálnak.
A határvonalakat jelölő sávokon kívül az ásatást végző csapat újabb, meglepő felfedezést tett: egy óriási halom állatcsontra bukkantak, beleértve a szarvasmarhából, lovakból, sertésekből, juhokból, kecskékből, házi szárnyasokból és szarvasokból származó maradványokat. Ezeket a radiokarbonos vizsgálatok 664 és 864 közé datálták, éppen akkorra, amikor a kolostort feltehetően építették.
Ez pontosan az az időszak, amikor az Aebbe kolostor a virágkorát élhette
– magyarázta Manda Forster, a DigVentures programmenedzsere. – Úgy tudjuk, hogy a kolostort időszámításunk szerint 640 körül építhették, ám hamarosan leégett. Később újjáépítették és virágzott, ám kétszáz évvel később a viking hódítók újra elpusztították.
A kolostort korábban már más régészek is keresték Coldingham sziklákkal borított, festői környezetében, amely a tengerre néz.
A kutatók azonban ezen a helyen eddig nem találtak kézzel fogható bizonyítékot a nagy kiterjedésű, gazdag angolszász kolostorra.
Az újonnan felfedezett helyszín a korábban beazonosítottnál beljebb, a szárazföld belseje felé található, a Coldingham Priory névre hallgató, bencés szerzetesek történelmi házához közel. A DigVetures azért itt végezte az ásatásokat, mert a helyszínen több lehetséges régészeti szerkezet vázára bukkantak. A kutatók ráadásul több tárgyi lelettel is gazdagodtak, köztük angolszász övek darabjaira, szobortöredékekre és a lehetséges korai keresztény temetések nyomaira.
Nagyon is van értelme annak az elméletnek, hogy a későbbi bencés kolostort az angolszász elődjének a helyére építették
– emelte ki Forster.
Az ásatások jelenlegi állása szerint a kutatók azt feltételezik, hogy az Aebbe kolostor maradványai nagy valószínűséggel a Coldingham Priory alatt találhatók.
Aebbe hercegnő rendkívüli személyiség lehetett, aki megtestesített egy olyan, erőteljes angolszász női alakot, ki nagy szerepet játszott a hetedik században a kereszténység elterjesztésében a területen
– mondta a szakember. – Most, hogy bizonyítékot találtunk arra vonatkozólag, hogy pontosan meg tudjuk határozni, hogy hol állt egykor a kolostora, a tények segíthetnek életre kelteni a történetét.
A kutatók azzal például már régóta tisztában vannak, hogy a hercegnő egy northumbriai hadúr lánya volt, és az apja megölése után kényszerült menekülésre a testvéreivel együtt. Egy kelta királyságba, Dál Riata szöktek, amely akkoriban a korai kereszténység központja volt. Nem sokkal megérkezése után a család elhagyta a pogányságot és áttért a keresztény hitre.
Amikor Aebbe bátyja, Oswald 635-ben elment, hogy visszaszerezze Northumbria trónját, a hercegnő is elkísérte és elhatározta, hogy elkezdi terjeszteni a kereszténység eszméit.
Közben Oswald is megalapította Lindisfarne híres kolostorát, amelyet később, a húga kolostorához hasonlóan, a vikingek támadtak meg.