Kazahsztán is az atomra szavazott

Kazahsztán, Asztana

Fotó: Hárfás Zsolt

Újabb ország csatlakozik az atomerőművet használók klubjához: Kazahsztánban a vasárnapi népszavazáson a választópolgárok döntő többsége, több mint 71 százaléka egy, a fenntartható energiaellátást biztosító új atomerőmű megépítése mellett tette le a voksát. Kazahsztánnak, a világ legnagyobb uránkitermelőjének is lesz végre saját atomerőműve. Ezzel a kis moduláris reaktorok építéséről idén a Roszatommal már megállapodott Üzbegisztánnal és egy hasonló erőmű építését fontolgató Kirgizisztánnal együtt már három közép-ázsiai országban van kibontakozóban az atomreneszánsz.

Az atomerőműre Kazahsztánnak már most is égető szüksége lenne. Az elöregedett, jórészt a szovjet időkben épült erőművekben az ország energiaellátása érdekében 70 százalékban szenet és 20 százalékban gázt égetnek, miközben folyamatosan (jórészt orosz) villamosenergia-importra szorul az ország. 

A műszaki meghibásodások miatt időről időre előfordul, hogy egész térségek maradnak áram nélkül, akár a téli hónapokban is.

 Az atomerőmű építését lehetővé tevő döntés azért is fontos, mert a Magyarországnál harmincszor nagyobb területű ország elkötelezett a klímavédelmi célok elérésért. 

Kazahsztán, Asztana 
Fotó: Hárfás Zsolt

A kazah kormány ezért az energiafüggetlenség erősítése mellett a villamosenergia-mix zöldítését tűzte ki célul. Az ország ugyan aktívan fejleszti a megújuló energiaforrásokat is, de ezek valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni, a villamosenergia-rendszer stabilitásához alaperőművekre van szükség, amelyek télen-nyáron, éjjel-nappal képesek az áramtermelésre. 

Az új atomerőmű ezért kiváló lehetőséget teremt a villamosenergia-hiány csökkentésére, az ellátásbiztonság növelésre, az importkitettség jelentős mérséklésére és a megfizethető áron rendelkezésre álló környezetbarát módon termelt elektromos energia biztosítására.

 Kazahsztán számára az új atomerőmű megépítése egyben az ország hosszú távú fejlődésének lehetőségét is biztosítja. 

A népszavazás tétje 

Az atomenergiával szemben a kazah emberekben nagyon erős ellenérzések vannak elsősorban az országban a szovjet érában végrehajtott több száz atomfegyver-kísérlet miatt, amelyek nagy területeket tettek lakhatatlanná és megbetegedéseket okoztak a közelben élők körében. Éppen ezért az atomerőmű-építési terv megerősítése érdekében Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev kazah elnök rendeletére népszavazást írtak ki október 6-ára a kérdésről.

A kazah kormány az elmúlt időszakban nyíltan és széleskörűen tájékoztatta a közvéleményt a már működő és jelenleg a nukleáris piacon kínált reaktortípusok biztonságáról,

 az atomerőmű-építés szükségességéről, az atomenergia használatának előnyeiről éppúgy, mint a keletkező hulladék ártalmatlanításáról. Számos településen szakértők bevonásával konferenciákat és meghallgatásokat szerveztek, ahol a szakértő előadók részletesen ismertették az új atomerőmű szükségességét, a biztonsági, gazdasági, ellátásbiztonsági és környezetvédelmi aspektusokat. A helyi lakosok és a környezetvédelmi szervezetek képviselői is megoszthatták véleményüket az atomerőmű építésével kapcsolatban és azt megvitathatták az előadókkal.

Kazahsztán a népszavazás előtt fontosnak tartotta bemutatni a választópolgároknak azokat az országokat is, ahol már most is biztonságosan üzemelnek atomerőművek, vagy ilyenek épülnek.

 E tájékoztatás keretében a kazah televízió forgatócsoportjai ellátogattak Törökországba, Kínába, Spanyolországba és Magyarországra is, miután rokon népnek tekintenek bennünket és adnak a véleményünkre. 

Asztana, Elnöki Palota
Fotó: Hárfás Zsolt

A kazah forgatócsoport magyarországi látogatása során Pakson és környékén járt, ahol a térség országgyűlési képviselője, a Paksi Atomerőmű, a Paks II. Atomerőmű, Paks város önkormányzatának képviselői mellett szakértőként engem is megkérdeztek. Szó esett az atomerőművek biztonságáról, környezeti, társadalmi, gazdasági és műszaki kérdéseiről, aktualitásokról, valamint arról is, hogy egy atomerőmű megépítése, üzemeltetése milyen hatást gyakorolhat egy adott térségre. A forgatócsoport Paks mellett az erőmű közelében fekvő Gerjen településre is ellátogatott, ahol a helyi polgármester számolt be az atomerőmű és a Paks II. beruházás jótékony hatásáról a térség fejlődésére.

Kazahsztánnak számos atomerőmű-építésben érdekelt ország – Franciaország, Kína, Dél-Korea és Oroszország – ajánlja saját technológiáját.

 Az új atomerőmű beruházási területe a Balhas-tó közelében lehet, a helyszín kiválasztása a nagy nemzetközi szervezetekkel együttműködve és egyeztetve történt. Tavaly ősszel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szakértői is megerősítették: nincsenek olyan tényezők, amelyek kizárnák az adott telephelyet mint potenciális helyszínt.

Az is biztos, hogy az uránellátással biztosan nem lesz probléma, hiszen Kazahsztán a globális uránkészleteket tekintve Ausztrália (28%) után második helyen áll a maga 13 százalékával. Az uránkitermelést tekintve viszont abszolút világelső, hiszen az aktuális adatok szerint 2022-ben a globális uránkitermelés 43 százaléka ebből az országból származott, ez mintegy 21 300 tonna uránt jelentett. Érdekes adat, hogy a jelenleg legtöbb atomerőművet üzemeltető Egyesült Államok az uránkészleteknek csupán 1 százalékával rendelkezik, ezért az éves uránszükséglet mintegy 95 százaléka külföldről hozza be. Ebből a mennyiségből mintegy 42 százaléknyi Oroszországból, illetve Kazahsztánból és Üzbegisztánból érkezik.

A kazah lakosság döntése után következik a technológia szállítójának kiválasztása. Nyilván 

az a cél, hogy nemzetközileg is elismert, az elérhető legbiztonságosabb és leghatékonyabb technológiával épüljön meg a kazah atomerőmű, amely – akárcsak Magyarország esetében – állami tulajdonban lesz.

 A helyszíni jelentések szerint az is fontos a döntés során, hogy az atomerőmű építője rendelkezzen az adott technológiával kapcsolatos szakmailag meggyőző fejlesztési, gyártási, építési és fejlesztési tapasztalattal, és maximálisan figyelembe vegye a helyi igényeket és a környezeti-műszaki adottságokat.

Hárfás Zsolt

atomenergetikai szakértő az atombiztos.org oldal tulajdonosa, szerzője és szerkesztője