Döbbenet: hosszúszárnyú bálnát észleltek Nápoly előtt

A faj a magyar elnevezését az extrém hosszú mellúszóiról kapta

A mediterrán cetek kutatásával foglalkozó olaszországi Tethys Research Institute tengerkutatási intézet sokat tapasztalt munkatársai is megdöbbentek, amikor a Nápolyi-öbölben, a híres dél-olasz nagyváros közelében a kutatóhajójuk mellett egy hatalmas, a Földközi-tengerben nem honos cetfajnak számító hosszúszárnyú bálna vetette ki magát a vízből. A rendkívül ritka találkozót sikerült videón is megörökíteni.

Hosszúszárnyú bálna paskolja vidáman a vizet Nápoly előtt

Március 11-én délelőtt a Nápolyi-öbölben, Capri szigetétől északra a Tethys Research Institute tengerbiológusai egy igen nagy testű cetre lettek figyelmesek.

A hosszúszárnyú bálnát a Nápolyi-öbölben, a világhírű olasz turistaparadicsom, Capri közelében figyelték meg Forrás: Pinterest

Az 1986-ban alapított nonprofit intézet fő profilja a Földközi-tengerben élő cetfajok kutatása,

és e kutatási program fontos részét alkotja a mediterrán cetpopuláció állományának felmérése, illetve rendszeres monitorozása is.

A Földközi-tenger egyik legnépszerűbb lakója, a palackorrú delfin (Tursiops truncatus). A Tethys Kutatóintézet a Földközi-tengerben élő cetpopulációt kutatja Forrás: Wikimedia Commons

A szokványosnak indult kutatási nap azonban valódi szenzációval végződött,

hiszen a Nápoly közelében megfigyelt óriásról kiderült, hogy egy, a Földközi-tengerben ismeretlen sziláscetet, egy hosszúszárnyú bálnát sikerült megfigyelnie a szerencsés kutatóknak.

A beágyazott videón jól látszik a faj névadó és más sziláscetekhez képest rendkívül hosszú mellúszója, amint az oldalára fordulva a vizet paskolja. A hosszúszárnyú bálna (Megaptera novaeangliae) a barázdásbálnák családján belül különálló Megaptera nemzetség egyetlen faja.

Mit kereshet egy óceáni cetfaj a Földközi-tengerben?

A hosszúszárnyú bálna tipikus óceáni cetfaj, amely csak ritkán és nagyon kevés helyen fordul elő az óceáni medencéktől keskeny szorosokkal elszeparált, úgynevezett földközi típusú melléktengerekben.

A Földközi-tenger az Atlanti-óceán melléktengerének számít Forrás: Haiku Deck

A hosszúszárnyú bálnák négy nagyobb és egymástól jól elkülöníthető csoportot alkotnak a világtengeren:

az észak-csendes-óceáni, az atlanti-, a déli-óceáni vagy antarktiszi, valamint az indiai-óceáni csoportot.

A hosszúszárnyú bálna mindhárom nagy óceáni medencében előfordul, de a Perzsa-öböl kivételével nem ismertek az úgynevezett földközi típusú tengerekből Forrás: Wikimedia Commons

Arktikus, szubarktikus cetfaj, amely a téli időszakban átmeneti jelleggel vándorol a trópusi, szubtrópusi vizekbe. A Nápolyi-öbölben megfigyelt példány szinte bizonyos, hogy az atlanti populáció egyik elkalandozott egyede lehet.

A faj magyar elnevezését az extrém hosszú mellúszóiról kapta Forrás: Wikimedia Commons

Az észak-atlanti térségben élő hosszúszárnyú bálnák tavasszal Grönland és Izland vizeiről vándorolnak át a Barents-tengerre,

ahol nagy előszeretettel időznek a Medve-sziget és a Spitzbergák, valamint az Északi-fok térségében.

Hosszúszárnyú bálnák Alaszka partjainál. A faj a hűvös arktikus, szubarktikus, illetve az Antarktisz körüli vizek lakója, amely telente a trópusi vizekre vándorol Forrás: NOAA

Ősszel a norvég partok mentén úsznak le délre, egészen Spanyolország és Portugália atlanti partvidékéig, illetve az Azori-szigetekig. A Földközi-tengerből eddig nem volt ismert hitelesített hosszúszárnyúbálna-észlelés.

A Gibraltári-szoros űrfotója. A Nápolyi-öbölben megfigyelt óriás itt úszhatott be az Atlanti-óceánról a Földközi-tengerbe Forrás: NASA

A Nápoly előtt megfigyelt példány

a Gibraltári-szoroson úszhatott be a mediterrán vizekre

az Atlanti-óceánból, azt még egyelőre nem tudni, hogy vajon milyen okból.

Már az Adrián is látták a földkerekség második legnagyobb állatát

Sokan vélik úgy, hogy a Földközi-tenger kizárólag a parányok birodalma, és a mediterrán medence nem a nagy testű tengerlakók hazája. Szokás mondani, hogy a látszat gyakran csal, ami ebben a kérdésben a Földközi-tengerre is igaz.

Nem csak a parányok birodalma a mediterrán medence. Az ábrán a Földközi-tengerben honos közepes, illetve nagy testű cápafajok láthatók, amelyek közül az óriáscápa testhossza akár a 10 métert, a nagy fehér cápáé pedig a 6 métert is elérheti Forrás: NOAA

Az eddigi kutatások szerint

a mediterrán medencében nyolc cetféle számít honos fajnak,

ezek közül pedig a 24-27 méteres testhosszúságot is elérő közönséges barázdásbálna számít a legnagyobbnak, amely nemcsak a Földközi tenger óriása, hanem a listavezető kékbálna után a földkerekség második legnagyobb állata is egyben.

A közönséges barázdásbálna a Föld második legnagyobb testű állata, amely egyetlen sziláscetként honos faj a Földközi-tengerben Forrás: Salish Sea Marine Sanctuary

A mediterrán barázdásbálnák leggyakrabban Olaszország nyugati, ligur-tengeri partvidékén észlelhetők,

de például a közelmúltban az Adriai-tengeren is láttak két alkalommal barázdásbálnákat a dalmáciai Vis sziget közelében.

A 2013-ban a horvátországi Vis szigete előtt megfigyelt 17 méter hosszú közönséges barázdásbálna Forrás: BLUE WORLD INSTITUTE, VELI LOSINJ, CROATIA

A mediterrán óriások sorának ezzel még nincsen vége,

mert a világtenger legnagyobb testű állatai közül egy másik cetfaj, a földkerekség legnagyobb húsevő ragadozója, a nagy ámbráscet ( Physeter macrocephalus) ugyancsak honos fajnak számít a Földközi-tengerben.

A nagy ámbráscet (Physeter macrocephalus) a Föld legnagyobb húsevő ragadozója Forrás: Origo

(2016-ban az isztriai Rovinj előtt figyeltek meg három ámbráscetet az Adriai-tengeren.) A fogasceteket (Odontoceti) a nagy ámbrásceten kívül hat további faj reprezentálja a mediterráneumban, amelyek közül talán a játékos palackorrú delfinek (Tursiops truncatus) a legnépszerűbbek és a legjobban ismertek.