A Bismarck ötödik sortüze végezte ki a britek büszkeségét
A Hood csatacirkáló pusztulása
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
1941. május 24-én kora reggel hihetetlenek tűnő hír futott be az Admiralitás londoni főhadiszállására. Az ultramodern HMS Prince of Wales csatahajó rádiósszobájából küldött távirat szerint, miután a Bismarck elfogására indult brit kötelék aznap hajnalban felfedezte a német szupercsatahajót, a kialakult tűzharcban a Bismarck telitalálata miatt a HMS Hood reggel hat órakor felrobbant, és három percen belül elsüllyedt. Sir Dudley Pound flottatengernagy, a Royal Navy főparancsnoka miután átfutotta a sürgönyt, hosszú pillanatokig letaglózva meredt maga elé, majd rögtön felhívatta a Downing Street 10-et.
„Bármi áron, de kapják el azt a hajót"
(Winston Churchill Sir Pound flottatengernagynak, 1941. május 24-én)
Megdöbbentő hírrel riasztják fel Winston Churchillt
1941. május 20-án döbbenetes értesítést küldött Londonba a brit titkosszolgálat egyik stockholmi ügynöke. Aznap hajnalban sikerült lehallgatni a Svéd Királyi Haditengerészet egyik cirkálója, a Gottland rádióüzenetét.
A svéd hadihajó jelentése szerint a Dániát a Skandináv-félszigettől elválasztó szűk Kattegat-szorosban két nagy német felszíni egységet figyeltek meg, a Bismarck csatahajót és a Prinz Eugen nehézcirkálót, amelyek erős rombolókísérettel és nagy sebességgel az Északi-tenger felé tartottak.
Noha Svédország nem volt hadviselő fél, a Gottland kötelességszerűen jelentést küldött a svéd partok közelében váratlanul felbukkant német kötelékről, amit viszont a brit titkosszolgálat lehallgatott.
Az Admiralitás rögtön tájékoztatta Winston Churchill miniszterelnököt, a brit háborús kabinet fejét az aggasztó hírről. Churchill, az egykori haditengerész, és az Admiralitás volt első lordja
rendkívül komolyan vette a Bismarck, és az atlanti vizekre tartó német flottakötelék jelentette fenyegetést.
1941 májusában Nagy Britannia még teljesen egyedül állt Hitler hadigépezetével szemben, ezért a szigetország túlélése elsősorban azon múlott, hogy Angliának sikerül-e fenntartania az utánpótlást biztosító, és az óceán két partja között ingázó konvojforgalmat.
A háborús kabinetnek éppen elég gondot okoztak ekkortájt Dönitz admirális „szürke farkasai",
az egyre nagyobb hajótérveszteségeket okozó német tengeralattjárók, a helyzet pedig egyenesen katasztrofálisra fordulhatott volna, ha az U-Boot-ok mellett a Bismarck, valamint más német nehéz felszíni egységek is megkezdhették volna a konvojvadászatot az észak-atlanti térségben.
Churchill tudta, hogy ezt bármi áron is, de meg kell akadályozni. Ezért rögvest magához kérette Sir Dudley Pound flottatengernagyot, hogy megbeszélje vele az azonnal megteendő intézkedéseket.
Sötétben tapogatóznak a Bismarck után
Churchill, miután a királyi haditengerészet főparancsnokával számba vették az egyből bevethető erőket, arra utasította Sir Pound-ot, hogy a Honi Flotta észak-skóciai hadikikötőjében, Scapa Flow-ban állomásozó két nagy tűzerejű nehézegység,
a vadonatúj HMS Prince of Wales csatahajó, valamint a királyi flotta legendás büszkesége, a HMS Hood csatacirkáló
azonnal szedje fel a horgonyt, és fusson ki a Bismarck valamint a kísérete felkutatására.
A legnagyobb problémát a pontos információk hiánya okozta.
Május 20-án lényegében csak a Gottland cirkáló elfogott telegramja jelentette az egyetlen támpontot a Bismarck helyzetére.
Churchill és Sir Pound úgy vélték, hogy a Bismarck, miután elhagyta a Kattegat-szorost, a németek megszállta Norvégia partjai mentén északnak fog tartani, mert így a Luftwaffe légi fedezetet nyújthat a kötelék számára.
A miniszterelnök és a flottafőparancsnok abban is egyetértett, hogy a Bismarck a norvég partokat elhagyva nyugati irányba fog fordulni, hogy elérje a Kanadából illetve az Egyesült Államok kikötőiből Anglia felé tartó konvojok útvonalát.
Churchill a brit királyi légierő főparancsnokságát arra utasította, hogy az elkövetkező napokban folytasson folyamatos légi felderítést a norvég partok térségében.
Kifut a szürke atlanti vizekre a brit flotta büszkesége
A Londonból érkezett parancs szerint, Lancelot Holland altengernagy, a Bismarck elfogására kijelölt kötelék parancsnoka május 20-án este egységeivel kifutott Scapa Flow-ból. Egyelőre kétségbeejtően keveset tudtak, arról, hogy merre keressék a Bismarckot.
Ahogy a kötelék zászlóshajója, a HMS Hood valamint a Prince of Wales csatahajó elhagyták a zord skóciai partokat,
Holland altengernagy és tisztjei sokkal inkább az ösztöneikre és a szimatukra,
mintsem valós információkra hagyatkozva vágtak neki a végtelen Atlanti-óceánnak.
A zászlóshajó, a HMS Hood csatacirkáló, amely a 18. század kiváló brit admirálisáról, Samuel Hood vikomtról kapta a nevét, a királyi haditengerészet büszkesége, és a két világháború közötti idők leghíresebb egysége volt.
A Hood tervezését még az első világháború idején kezdték meg,
az 1918-tól hadrendbe állítani tervezett német Mackensen-osztályra adandó válaszként.
A császári Németország veresége miatt a Mackensen-osztály soha nem állt hadrendbe, az áttervezett HMS Hood építését azonban tovább folytatták.
Amikor 1920-ban a HMS Hood szolgálatba állt, 31 csomós sebességével, (valamivel több, mint 57 km/óra) 262 méteres hosszával és 42 670 tonna vízkiszorításával ez volt a világ legnagyobb és leggyorsabb nehéz felszíni egysége.
A valaha épített legszebb hadihajónak tartották
A HMS Hood-ot besorolása szerint csatacirkálónak minősítették, de a négy forgatható páncéltoronyba elhelyezett nyolc darab 380 mm-es főlövege alapján sokkal inkább gyorsjáratú csatahajónak számított.
Sokan még ma is úgy tartják, hogy a HMS Hood volt a valaha épített legszebb hadihajó,
amely nem csak a Royal Navy, az angol haditengerészet büszkesége, hanem a Brit Birodalom szimbóluma lett a két világháború közötti időszakban.
A HMS Hood 1923-24 közötti világ körüli útján öt kontinens kikötőiben reprezentálta Anglia tengerek feletti uralmát. A csatacirkáló pályafutása során kétszer esett át nagyobb felújításon illetve korszerűsítésen, először 1929-ben, majd közvetlenül a második világháború kitörése előtt, 1939 nyarán.
Ekkor tervbe vették, hogy jelentősen megerősítik a HMS Hood vékony főfedélzeti páncélzatát.
A háború kitörése, és a felújítási költségvetés megkurtítása miatt a páncélzat megerősítése elmaradt, ez pedig 1941. május 24-ének tragikus reggelén, végzetes mulasztásnak bizonyult.
A HMS Hood a Honi Flotta (Home Fleet) kötelékében
a második világháború kitörése után több sikeres bevetésben is részt vett,
így többek között a Scharnhorst és Gneisenau német nehézcirkálók üldözésében, az északi konvojok kíséretében, valamint a második világháború egyik legtöbbet vitatott haditengerészeti műveletében.
A gibraltári H-kötelék egységeként 1940. július 3-án részt vett a marokkói Mers-el Kebirnél a németekkel kollaboráló vichy kormány fennhatósága alá került francia flotta ágyúzásában, és a HMS Hood lövegei süllyesztették el a Bretagne csatahajót.
Lütjens altengernagy roppant idegessé válik
1941. május 21-én a Bismarck csatahajóból és a Prinz Eugen nehézcirkálóból álló német flottakötelék Günther Lütjens altengernagy utasítására üzemanyag-feltöltésre kikötött a norvégiai Grimstad-fjordban.
A kötelékparancsnok azt akarta, hogy az észak-atlanti portyán megfelelő üzemanyag tartalékkal rendelkezzenek az egységei, a brit kereskedelmi konvojok elfogásához és megsemmisítéséhez.
Lütjens admirálist nagyon idegesítette a svéd cirkálóval előző nap történt váratlan találkozó,
ugyanis attól tartott, hogy az angolok még azt megelőzően felfedezhetik a kötelékét, hogy kifutna a ködös és tágas észak-atlanti vizekre.
Ennek ellenére sem lehetett az üzemanyag-feltöltést elhalasztani, ezért adott kétségei ellenére Lütjens altengernagy parancsot a szűk Grimstadt-fjordba való befutásra.
A német parancsnok nem véletlenül volt ideges; amíg a Bismarck a fjordban horgonyozott,
nagy magasságban egy brit felderítőgép húzott el felettük.
Lütjens ezért meg sem várva a tartályok feltöltését, ahogy az angol gép eltűnt, rögtön kiadta a parancsot a horgonyok felhúzására és az azonnali indulásra.
Bosszantó Dávidok lihegnek Góliát nyomában
A brit felderítőgép pilótái még a levegőből leadták, hogy sikerült felfedezniük a Bismarckot. Az Admiralitás a hírt nyomban továbbította Holland altengernagynak, aki számára ezzel bizonyossá vált, hogy a Bismarck az észak-norvég partoktól nyugati irányba fog tovább hajózni
Csak az nem volt még mindig világos, vajon a Grönland és Izland közötti Dánia-szoroson, vagy pedig Izlandot délről megkerülve tör majd ki az Atlanti-óceánra. Holland ezért észak-nyugatra fordult, hogy mindkét lehetséges irányból képes legyen elvágni a német kötelék útját.
Lütjens altengernagy egységeit a Dánia-szoros ködös vizei felé vezette.
Úgy kalkulált, hogy a sűrű ködben, illetve a hóviharokkal tarkított időben észrevétlenül kijuthat a nyílt óceánra. Mindez valószínűleg így is történt volna, hogy ha nem éppen a Dánia-szoros bejáratánál járőrözött volna ekkor két brit cirkáló, a HMS Suffolk, valamint a HMS Norfolk.
A HMS Suffolk radarjának köszönhetően a ködös, hózáporos időjárás ellenére is kiszúrta a szorosba behajózó Bismarckot valamint Prinz Eugen nehézcirkálót, pozíciójukról pedig pontos jelentést küldött a flotta főparancsnokságnak.
A német hadihajók is felfedezték az angol cirkálókat,
de a kötelékparancsnok, Lütjens altengernagy nem akart időt rabló fogócskát játszani velük,
hanem megelégedett azzal, hogy néhány sortüzet lövetett a szemtelenül nyomukban lihegő brit cirkálókra, remélve, sikerül ezzel elzavarni őket.
A Suffolk és a Norfolk nem voltak egy súlycsoportban a Bismarckkal, ezért sietve biztonságos távolságra iszkoltak el
a félelmetes német csatahajótól, de radarjaik segítségével igyekeztek továbbra is figyelemmel kísérni a Bismarck helyzetét, amiről folyamatosan küldték az adatokat Holland altengernagy kötelékének.
Holland a Bismarck pozícióinak ismeretében most már teljes gőzzel rohanhatott a Dánia-szorosból kifelé tartó német hadihajók felé.
Felbukkan a ködös horizonton a bosszúálló flottakötelék
A HMS Hood és a HMS Prince of Wales május 24-én hajnali öt óra után pár perccel észlelték az első radarjeleket a borongós esős szürkéségben, amiből nyilvánvaló lett, hogy hamarosan látótávolságra kerülnek a német köteléktől.
A Bismarck parancsnoki hídján Lütjens altengernagy reggel fél hatkor vette az őrszemek jelzését a déli horizonton észlelt füstcsíkokról.
A német kötelékparancsnok azonnali riadót és teljes harckészültséget rendelt el, majd nagy sebességgel elindult az ellenséges kötelék felé, amelyet nem sokkal reggel hat óra előtt ért be lőtávolságra.
Lancelot Holland altengernagy azonban megelőzte Lütjens admirálist,
és valamivel több, mint 26 kilométeres távolságból a HMS Hood 380-as főlövegeivel sortüzet lőtt ki a Bismarckra.
A Bismarck hídján Lütjens altengernagy és Lindemann sorhajókapitány tisztán látták, amint a horizonton elmosódott sötét foltnak látszó HMS Hood oldala hirtelen tűzbe borul pár másodperc múlva pedig meghallották a lövegek távoli mennydörgésre emlékeztető robaját is.
Elindultak a stopperek, és szinte tapintani lehetett a feszültséget a hídon várakozó tisztek között;
nagyjából másfél perc volt az angol gránátok repülési ideje, ami most az élet vagy a halál alternatíváját jelentette.
Mindannyian megkönnyebbültek, amikor a brit gránátok becsapódása nyomán hatalmas fehér gejzírek törtek fel az óceán piszkosszürke vizéből, de jóval a Bismarck orra előtt.
A halál hangtalan madarai suhannak a Hood felé
Schneider fregattkapitány, a Bismarck tüzérségi parancsnoka végig nyugodtan viselkedett és most ő volt soron.
A Bismarck kiválóan képzett távmérői a megfigyelőtoronyból rádión közölték a helyesbített irányszögeket, majd vakító lángnyelvek és dobhártyaszaggató dübörgés kíséretében életre keltek a Bismarck félelmetes lövegei.
A Bismarck kilőtt gránátjai a halál láthatatlan madaraiként szálltak az angolok felé.
Mindössze hét és fél perc alatt Schneider fregattkapitány vezényletével öt sortüzet adtak le főlövegek, a Zeiss sztereó-távmérők jóvoltából méterről méterre pontosítva a tűz vonalát. Másfél perccel az ötödik sortűz robaja után, hatalmas, narancsszínű tűzgömb villant fel a déli látóhatáron.
A Bismarck egyik becsapódó gránátja átszakította a gyengén páncélozott főfedélzetet, és mélyen a fedélzet alatt, a tüzérségi raktárban robbant fel. Az irtózatos erejű detonációtól a hatalmas csatacirkáló felágaskodott, majd a hajótörzs a két kémény közötti részénél kettétört.
Az iszonyatosan lobogó tűzben a HMS Hood büszke orra, valamint a tatfedélzete egyaránt az égnek emelkedett. Három perc sem telt el, és a csatacirkáló lángoló roncsait elnyelte a palaszürke óceán.
Bármi áron, de kapják el azt a hajót!
A brit királyi flotta büszkesége nem volt többé,
a HMS Hood-on szolgálatot teljesítő 1418 tengerészből mindössze hárman élték túl a katasztrófát.
Churchill visszaemlékezése szerint talán semmi sem volt annyira lesújtó hír Nagy Britannia számára a második világháború éveiben, mint a HMS Hood pusztulásáról szóló hír.
A Hood végzete szörnyű, lesújtó hír volt az angolok számára.
Ha a brit flotta szimbólumát, a legyőzhetetlennek tartott dicsőséges csatacirkálót a németek alig pár perces tűzpárbaj után az óceán fenekére küldték, vajon mi várhat még a Brit Birodalomra – vélte a megrendült brit közvélemény.
Winston Churchill azonnal felismerte, hogy itt nem csupán egy szimpla tengeri ütközetről, hanem a Brit Birodalom és a Royal Navy presztízséről van szó.
Ezért utasította Sir Dudley Pound flottatengernagyot, hogy az összes létező erővel azonnal kezdjék meg a Bismarck felkutatását, és bármi áron is, de pusztítsák el a német hajót, amelynek nem szabad többé partot érnie. A Hood pusztulása így vált egyben a Bismarck halálos ítéletévé is, de ez már egy másik történet.
origo.hu
Amerika választ - minden fontos hír az elnökválasztásról
origo.hu
Megtörtént: összecsaptak az ukrán és az észak-koreai katonák
borsonline.hu
Nem bevásárlás közben történt Hadas Kriszta tragédiája, próbált segítséget kérni
magyarnemzet.hu
Jönnek az uniós pénzek: három hazai fürdő is megújul
ripost.hu
Apa-lánya csapat fejtette meg a Marsról jött üzenetet
magyarnemzet.hu
Újabb részletek derültek ki az RTL egykori kommunikációs igazgatójának feltételezett gyilkosáról
origo.hu
Forgács Gábor élete képekben
mindmegette.hu
Méreganyag került a diétázók kedvenc élelmiszerébe, Európa több országában is nagy a baj
origo.hu
Bemutatkozott az új Suzuki e-Vitara
origo.hu
Megasztár: megvan a 13. döntős
origo.hu
Milák Kristóf rendkívüli döntése a hazai vb-re is kihatással lehet
origo.hu
