A Holdra szállás alapvetően átformálta a Naprendszerről alkotott képet
![lézertükör American astronaut Edwin Aldrin on the Moon space space suit moon flight HORIZONTAL](https://cdn.origo.hu/2023/12/M1l87i0dr-pt9PcbCM_U22VK5vSkAPgLT6we7A2RETg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzA1ZjNhZjU5NjAxZjQxZWE4ODcxMzlkOWNiZjNmY2Q1.webp)
Mizser Attila felidézte, hogy a Holdra lépő űrhajósok például kőzeteket gyűjtöttek, lézertükröt és szeizmométert helyeztek el, s ezek rendkívül fontos adatokat szolgáltattak.
A műszerek segítségével pontosítani lehetett a Föld-Hold távolságot, s a bolygó kontinensvándorlásait is. Az utóbbi akkoriban friss elméletnek számított, ahogy azzal sem voltak tisztában, vannak-e holdrengések.
Az Apolló-programban mintegy 400 kilogrammnyi holdkőzetet hoztak haza az expedíciók, amelyek az égitest történelméről árulkodnak - tette hozzá.
A Holdra szállás jelentőségét úgy is érzékeltette a csillagász, hogy az emberiség évezredes álma teljesült, amikor egy idegen égitestre léphetett a "követei" révén. Az Apolló-program befejezése óta ez nem ismétlődött meg - fűzte hozzá.
Ötven éve, 1969. július 21-én lépett először ember, az amerikai Neil Armstrong a Hold felszínére. Az Apollo-11 1969. július 16-án, 14 óra 34 perckor indult el, fedélzetén Neil Armstrong parancsnokkal, Edwin "Buzz" Aldrin és Michael Collins űrhajóssal a Hold felé.