Kutatók és orvosok kapcsolatot találtak a marihuána rendszeres használata és a stroke fokozott veszélye között, továbbá megállapították, hogy a kannabiszfüggő fiatalok gyakrabban kerülnek kórházba szívritmusproblémákkal – tudhatta meg a hallgatóság az American Heart Association (Amerikai Szívgyógyászati Társaság) tudományos konferenciáján.
A Társaság közleményében hangsúlyozta: bár a marihuána legalizálásával kapcsolatban nincs hivatalos állásfoglalásuk, azt szorgalmazzák, hogy azokon a helyeken, ahol a kannabisz legálisan hozzáférhető, a közegészségügyi infrastruktúrába építsék be a kannabiszhasználat ellenőrzését. Ez jelenthetné például a dohánytermékekre általában vonatkozó korlátozások kiterjesztését, úgymint a vásárlói korhatár alkalmazását és a füstmentes területekről való kitiltást.
Az Egyesült Államokban a kannabisz státusza komplikált és ellentmondásos. A szövetségi törvények szintjén a marihuánának nemcsak az előállítása és értékesítése, de a birtoklása és használata is illegális, és ebben egyik demokrata elnök regnálása sem hozott változást. Ugyanakkor mára már 33 állam dekriminalizálta a marihuána orvosi használatát, hovatovább 11 államban az élvezeti célú kannabiszhasználat is legális, és 2014 óta ezek az államok bizonyos fokú mentességet élveznek a szövetségi rendőri intézkedés alól, egészen amíg a szer értékesítéséből származó bevétel nem fegyveres bandák és drogkartellek kezébe kerül, illetve nem jut át kannabisz a nem legalizáló államokba.
Az USA gyógyszerhatósága, az FDA a marihuána mint olyan gyógyhatását nem ismeri el,
de két szintetikus kannabinoidot engedélyezett gyógyászati célra, és ezen a téren ma is intenzív kutatás folyik. Ha pedig az embereket kérdezik: a Gallup 2017-es felmérése szerint az emberek 64 százaléka támogatná a kannabisz legalizálását, ami nem meglepő annak tükrében, hogy az Egyesült Államokban a legmagasabb a világon az egy főre eső marihuánafogyasztás, és a népesség nagyjából fele 21 éves korára túlesik élete első jointján.
Mivel ezekkel a termékekkel az emberek egyre szélesebb körben élnek országszerte, fontos a világos és szigorú módszertannal nyert tudományos adatok gyűjtése, hogy jobban megértsük a kannabisz szerteágazó egészségügyi hatásait
– szögezte le Robert Harrington, az American Heart Association elnöke és a kaliforniai Stanford Egyetem orvosi karának professzora.
A marihuána és a stroke kapcsolatát vizsgáló tanulmány kimutatta, hogy azok a kannabiszt rendszeresen használó fiatalok, akik egyidejűleg dohányoznak vagy e-cigarettát szívnak, háromszor akkora eséllyel kapnak stroke-ot, mint a fűvel nem élő kortársaik.
A dohánytermékeket nem, de kannabiszt egy hónapban legalább 10 napon használó fiataloknál a stroke kockázata szintén csaknem 2.5-szeresére emelkedik a kannabisszal nem élő kontrollcsoporthoz képest.
Ezen túlmenően a kannabiszhasználók között nagyobb arányban akadnak alkoholisták és dohányosok, beleértve az e-cigarettahasználókat is. Bár a kutatók megkísérelték szétválasztani a kannabisz és az egyéb szerek hatását, elképzelhető, hogy a kannabiszfüggők kockázatait az együttes szerhasználat is befolyásolja.
A tanulmány 14 ezer, 18 és 44 év közötti résztvevőjének majdnem 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt 30 napban használt marihuánát. A nemhasználókkal összehasonlítva a használók inkább a fiatal nem spanyolajkú fehérek vagy feketék közül kerültek ki, kevesebb volt köztük a diplomás, viszont többen sportoltak.
„A fiatal kannabiszhasználóknak, különösen akik egyidejűleg dohányoznak, vagy fennáll náluk egyéb, a stroke-ra hajlamosító tényező – például magas vérnyomás –, tudniuk kell arról, hogy az idejekorán elszenvedett stroke kockázatával játszanak – hangsúlyozta Tarang Parekh egészségpolitikai kutató, a tanulmány vezető szerzője. – A háziorvosoknak meg kellene kérdezniük pácienseiket, használnak-e kannabiszt, és ha igen, figyelmeztetniük kellene őket a stroke potenciális veszélyére."
A kutatók e munka keretében csupán leírták a kannabiszhasználat és a stroke közti összefüggést, de nem vizsgálták az ezeket összekapcsoló biológiai mechanizmust, így az ok-okozati viszonyt sem tudták egyértelműen megerősíteni.
Az American Heart Association konferenciáján bemutatott másik tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy
a kannabiszfüggők 50 százalékkal gyakrabban kerülnek kórházba szívritmuszavarral, mint a népesség hasonló, de marihuánát nem használó tagjai.
Ebben a vizsgálatban a kannabiszfüggők közül a fiatal, 15-24 év közötti afroamerikai férfiak bizonyultak a leginkább veszélyeztetettnek a kórházi kezelést igénylő aritmia szempontjából, annak ellenére, hogy a teljes vizsgált népesség körében a legtöbb kannabiszfüggő 45 és 54 év közötti fehér férfi volt.
Míg egyes szívritmuszavarok viszonylag ártalmatlanok, jócskán akadnak életveszélyes esetek is. „A kannabiszhasználat hatása már 15 perc után észlelhető, és nagyjából 3 óráig tart. Alacsonyabb dózisok esetén a szívverés gyorsulása, magasabbaknál a szívritmus túlzott lassulása észlelhető – mondta el Rikinkumar S. Patel, a Griffin Memorial Hospital (Norman, Oklahoma) pszichiátriai osztályának rezidens orvosa. – Az aritmiák kannabiszhasználattal való összefüggése a fiatal népességben komoly aggályra ad okot. A ritmuszavarral kórházba kerülő betegeket az orvosnak ki kellene kérdeznie a kannabisz vagy egyéb szerek használatával kapcsolatban, mert könnyen lehet, hogy éppen az okozta az aritmiájukat."
Mivel az orvosi és élvezeti célú kannabiszt már számos állam legalizálta, fontos különbséget tenni az orvosi céllal, terápiás dózisban adagolt kannabisz és a szer drogként való túlfogyasztásának következményei között
– tette hozzá Patel. – Égető szükség van további kutatásokra, hogy alaposabban megértsük ezeket a hatásokat."