Tudja-e, ki volt Magányos György?

David Attenborough Magányos Györggyel röviddel a teknős halála előtt.

Lonesome George  volt a Galápagos-szigetek és a galápagosi természetvédelem egyik legismertebb ikonja. A Pinta-szigeten élő óriás teknős  fajának, a Pinta teknősöknek az utolsó példánya volt. A biológiailag izolált vulkanikus szigetcsoporton olyan fajok és alfajok élnek, amelyek sehol másutt a nem fordulnak elő a világon, talán ezért sem véletlen, hogy Charles Darwin az itteni megfigyelései alapján alkotta meg az evolúció elméletét.

Magyar tudós fedezte fel a kihaltként elkönyvelt fajt

Egykor rengeteg teknős élt a Galápagos-szigeteken a késői 19. századig, de a Galápagoson rendszeresen kikötő tengerészek és a halászok levadászták,és ezzel a kihalás szélére sodorták őket. Így volt ez Pinta-szigetek óriásteknőseivel is.

Mivel a vadászok, halászok, tengerészek a Pinta-sziget élővilágát teljesen kizsákmányolták és a teknősöket kiirtották,

valamint élőhelyüket idegenhonos betelepített fajokkal, konkrétan kecskékkel tönkretették, a fajt kihaltnak hitték, mígnem egy magyar tudós, Vágvölgyi József 1971-ben a sziget csigáinak tanulmányozása során egy óriásteknősre lett figyelmes és amikor visszatért a kikötőbe, jelentést tett a megfigyeléséről. A tudósokat meglepte felfedezés, mivel a Pinta teknőst már kihalt fajnak vélték.

Magányos Györgyöt egy magyar tudós, Vágvölgyi József fedezte fel 1971-ben. Forrás: https://www.bbc.com/news/world-latin-america-29319048

A Galápagos Nemzeti Park vadőrei megvédendő a teknőst, az állatot 1972-ben a a Santa Cruz-szigeteken fekvő nemzeti parkba vitték. Eltekintve az óriás teknősök hiányától, a Pinta-sziget egészen 1959-ig majdnem az ősi állapotában maradt fenn, amikor a halászok 3 kecskét vittek a szigetre, hogy a kikötőtől távol is legyen friss húsforrásuk.

Fakaktusz a Pinta-szigeten Forrás: Voyagers Travel

A kis kecskepopuláció azonban viharos gyorsasággal elszaporodott, a becslések szerint 1970-re már mintegy 40.000 egyed élt a szigeten. Az elvadult kecskék letarolták a növényzetet, megsemmisítve ezzel a teknősök élőhelyét. Amikor a múltban az első hajó megérkezett a szigetre, mindegyik teknősfajból még több ezer élt Pintán.

A Galápagos-szigetek többek között az óriásteknősökről híresek Forrás: Galapagos Conservancy

A tengerészek felfedezték azt a figyelemre méltó tényt, hogy ezek az állatok képesek akár egy évig is meglenni élelem és víz nélkül, ezért

magukkal vitték őket a hajókra eleven élelmiszerraktárként, és a hosszú tengeri utakon megették a teknősöket.

A természetvédők szerették volna, hogy Magányos George-nak legyenek utódai, a faj fennmaradása érdekében. Azt remélték, hogy találnak egy fajbéli nőstényt, de sem a szigeten, sem az állatkertekben nem leltek rá az egyedülinek bizonyult óriásteknős párjára.

Teknősök maradványai hevernek szétszórva Galápagos egyik szigetén. A legvalószínűbb, hogy vadászok tették ezt. A fotót 1901-ben készítette R.H. Beck egy a brit gyűjtő, Walter Rotschild által finanszírozott expedíció alatt. Forrás:https://www.amnh.org/explore/preserving-lonesome-george

A felfedezés nagy hírt vert fel, és az amerikai média Lonesome George néven kezdte emlegetni egy 1950-es évekbeli televíziós humorista, George Gobel után, aki ezt a nevet adta magának, és a név a teknősre is ráragadt. 1992-ben a Nemzeti Park lehetővé tette a látogatók számára Lonesome George vizitálását, és erre a célra építettek egy fészkelő hellyel ellátott karámot.

Galápagosi óriásteknős. Több fajuk és alfajuk is megtalálaható a szigetcsoport tagjain Forrás: hemis.fr/BRUSINI Aurélien / hemis.fr/Brusini Aurélien / Hemis.Fr

Magányos György számára az Isabela-sziget északi részén fekvő Wolf vulkán környékéről kettő nőstényt hoztak társaságnak , melyekről úgy vélték, hogy a fajuk a leghasonlóbb Gerorge fajához. Tizenöt év együttélés után az egyikkel párosodott is, de a 9 tojás terméketlen lett és a vele egy karámban élő – mint később kiderült, hozzá genetikailag legközelebb álló – Espanola nőstényekkel nem került ilyen közeli viszonyba, így végül

Magányos György 2012-ben utód nélkül hunyt el.

Július 24-én reggel a gondozója, Fausto Llena talált rá a holtan a karámban. George korát mind a mai napig nem tudni pontosan, a tudósok száz évesnek becsülték, de az alfajok akár 200 évig is elélnek.

Magányos György elsődleges gondozójval Fausto Llernaval a Santa Cruz-szigeteki Fausto Llerna Óriásteknős Tenyésztő Központban. Forrás: https://www.amnh.org/explore/preserving-lonesome-george

George jellegzetes ismertetőjegye az extrém hosszú nyaka és nyeregalakú páncélja,

amely elöl kissé felemelkedik, mint a nyereg. Magányos George kaktuszt, bozótleveleket valamint füveket fogyasztott, és relatíve jó egészségnek örvendett, azonban más óriásteknősöktől eltérően súlyosan túlsúlyosnak bizonyult, ezért az 1980-as években fogyókúrára fogták. A Galapagos-szigetek óriásteknősei hímjeinek a súlya meghaladhatja a 300 kilogrammot, így ezek a legnagyobb ma élő teknősök.

David Attenborough is megátogatta Magányos Györgyöt

A neves brit természettudós és ismeretterjesztő, Sir David Attenborough a BBC egyik műsorában beszélt megható találkozásáról Magányos Györggyel. Még Sir David is csak limitált időt, mindössez 15 percet tölthetett el kora reggel az óriásteknős társaságában, még azt megelőzően, hogy a látogatók belléphettek volna a park területére.

Sir David Attenborough napjaink egyik legismertebb tudományos ismeretterjesztő személyisége Forrás: Vanessa Berlowitz

A híres tudós elmondta, megtisztelőnek érzi, hogy találkozhatott az állattal, és köszönetet mondott a Galápgos-szigeteki hatóságoknak,

hogy lehetővé tették számára az "úriemberrel" való randevút.

Igen pontosan így nevezte Magányos Györgyöt, mivel igen finoman kellett bánni vele.

Galápagos egyedülálló faunájáról és flórájáról híres Forrás: DeeperBlue

Egy bokor alatt szunyókált, és a tudósnak kedve lett volna megkopogtatni a páncélját, hogy felébressze, de természetesen nem tette,

hanem türelmesen kivárta, amíg George szép lassan magától felébred,

kinyújtja nyakát, és egyenest a szemébe néz. E nevezetes találkozó után két héttel később George-ot álmában érte a halál. A zoológusok szerint természetes halállal halt meg, öregsége miatt.

David Attenborough Magányos Györggyel röviddel a teknős halála előtt. Forrás: https://www.thetimes.co.uk/article/attenboroughs-adieu-to-old-friend-7zvr7kgcglt

George testét bebalzsamozták, amit az ecuadori főváros, Quito múzeumában állítottak ki.

De a vérvonala talán továbbhalad. A valószínűleg vadászok és kalózok által a régmúltban az Isabela-szigeteke vitt részben a Pinta-szigetekről származó hibrid teknős faj felfedezésével lehetőség nyílt, hogy létrehozzanak egy reproduktív kolóniát a Pinta-szigeteken és helyreállítsák a teknős populációt.

2012-ben bekövetkezett haláláig Magányos György a Santa Cruz-szigeten lévő Teknős teyésztő és nevelő központban élt. Forrás: https://www.amnh.org/exhibitions/lonesome-george

A 16. század elején felfedezett Galápagos vulkanikus szigetek lánca Ecuador partjai mentén, Dél-Amerikában. Amikor Darwin 1835-ben meglátogatta a szigetcsoportot, alaposan megfigyelte a helyi növényeket és állatokat.

Charles Darwin világhírű műve, "A fajok eredete" megjelenésének évében, 1859-ben Forrás: commons.wikimedia.org

A brit tudóst elbűvölték az itt élő fajok, amelyekről úgy tűnt, hogy a kontinensen élő hasonló fajok közeli rokonai lehetnek, ám az egyes szigeteken sok az eltérő változatuk.

Darwin azon tűnődött, hogy vajon a dél-amerikai fajok érhették-e el Galápagost, és megváltoztak,

hogy alkalmazkodjanak az új környezethez? Ez az ötlet vezette el végül az evolúció elméletéhez.

Ahány sziget, annyi teknős

A Galápagos-szigetcsoport elszigetelt élőhelyekből áll, és mindegyik szigeten más és más teknősfaj él. A teknőjük alakjából pontosan tudni lehet, hogy melyik szigetről származnak. Ha gömbölyű a páncél eleje, akkor az állat nedves éghajlatú szigetről való, ahol buja, és vízben dús növényekkel táplálkozik. A szárazabb szigetekről valóknak ettől eltérő páncéljuk van.

A New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum tudósai taxidermia szakértőkkel dolgoztak, hogy tartósítsák Györgyöt. Fagyasztva érkezett a Galápagos-szigetekről. Forrás: https://www.bbc.com/news/world-latin-america-29319048

A nyereghátú teknősöknek - mint amilyen Magányos George is volt -, elöl kissé felemelkedik a páncéljuk úgy, mint a nyeregkápa, ennek köszönhetően könnyebben magasra tudják emelni a fejüket ahhoz, hogy elérjék a fásszárú növények, mint például a fakaktusz termését illetve leveleit.

A kupola alakú páncéllal rendelkező teknősök élőhelyén sok a földközeli növény, ezért nekik nem kell emelgetni a fejüket, hogy elérjék a táplálékot.

Az alábbi videón Magányos György látható.