Úgy tűnik, soha nem ér véget a szemétválság az örök városban. A probléma ugyanis nem új keletű, hanem már évtizedek óta fokozódik. Róma nehéz viszonya a szeméthez egy „nagy fekete lyukkal" kezdődött, amit a helybéliek Malagrotta hulladéklerakónak hívtak.
Európa legnagyobb szemétlerakója harminc évig működött, amíg 2013-ban be nem zárták. Azóta a városnak ugyanis
nincs megfelelő helye az évente felhalmozott 1,7 millió tonna szemét elhelyezésére és kezelésére, miközben nincs tényleges újrahasznosítási stratégiája és egy eddig megoldhatatlan vészhelyzet alakult ki.
Pedig az Openpolis Alapítvány jelentése szerint Róma évente több mint 597 eurót (mintegy 189 000 forintot) költ lakosonként a háztartási hulladék kezelésér, amely az országban messze a legmagasabb.
A legtöbb római szemetet a többi olasz régióba vagy külföldre szállítják, és mindössze a 40 százalékát gyűjtik szelektíven és hasznosítják újjá.
A főváros minden évben 1,2 millió tonna hulladékot exportál 180 millió eurós (57 milliárd forintos) költséggel.
A fennmaradó félmillió tonna heteken át az utcákon hever.
A helyiek és a turisták viszont egyre gyakrabban emelik el a hangjukat a felhalmozódott szemét látványa és borzalmas szaga miatt.
A probléma miatt környezetvédelmi válságot hirdettek meg: megoldásként a tervek szerint fokozatosan kibővítik az egész városra az ajtótól-házig terjedő hulladékgyűjtést, és 2021-ig újrahasznosítják ennek a 70 százalékát.
Most a római szemét összegyűjtéséért felelős vállalkozás 13 új létesítmény építését javasolta, ami nagyban hozzájárulhatna a probléma megoldásához.
(ZME Science)