Emberi tevékenység okozta az ázsiai porviharokat már 2.000 éve is.
![Lösz-fennsík](https://cdn.origo.hu/2023/12/7r6CwqwIKKtNevrE8C5VP85vOEDor3H6HAHZm7WOS0E/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2NmMGM1NWIyZTc1NDQ4ODdiNDUzYjRkMTkwMTJiZTM5.webp)
A szakemberek még 2009-ben gyűjtöttek mintákat az északnyugat-kínai Sanhszi tartomány egy magasan fekvő tavából.
A Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Tibeti-fennsík Kutatóintézet munkatársa és a tanulmány egyik szerzője, Liu Csienpao szerint a tó a Lösz-fennsíkon található, amely kiváló helyszínként szolgál az ázsiai porvihar és az emberi tevékenységek közötti kapcsolat tanulmányozására.
A kutatók kivonták a tó üledékéből a porvihar-maradványokat, amelyek alapján rekonstruálták az ázsiai porvihar elmúlt kétezer évének történetét.
Az eredmények azt mutatták, hogy erős ázsiai monszun időszakokban a porvihar erősödésekor nagy volt a népesség. Ezzel szemben a gyenge porvihar-aktivitás megfogyatkozott népességgel állt összefüggésben.
Az erős ázsiai monszun elősegítette a kínai civilizációk fejlődését, destabilizálva a felső talajréteget és ezáltal növelne a porvihar gyakoriságát.
Ez azt mutatja, hogy a természetes éghajlati változékonyság helyett a legkevesebb kétezer évre visszanyúló emberi tevékenységek kezdtek a porvihar-aktivitás legfőbb befolyásoló tényezőivé válni Kína keleti részén.
(Forrás: MTI)