Pompeji városának egy része újrahasznosított szemétből épülhetett

Az egykori pompeji látkép rajza az utcákkal és épületekkel

Azt már régóta tudjuk, hogy az ókori rómaiak kiváló mérnökök voltak: padlófűtést és vízvezetékeket építtetek, miközben már betont is használtak. Most azonban az is kiderült, hogy a szemét újrahasznosításában is mesterien jártak el.

A szemétdombokat a kezdetektől újrahasznosíthatták a településen

Pompeji városát az időszámításunk szerint 79-ben kitörő Vezúv hamuja vastagon betemette, ám a kutatók most hatalmas szemétdombokra bukkantak a település falain kívül, amelyek a „felhasználási és újrahasznosítási ciklusok kiindulópontjait" jelenthették.

Az egykori pompeji látkép rajza az utcákkal és épületekkel Forrás: DEA/G Dagli Orti/De Agostini via Getty

A hulladékot a város északi oldalánál, többnyire a külső fal mentén rakták le, de más helyeken is fellelhetőek voltak

– mondta Allison Emmerson professzor, a városban kutató csapat tagja a The Guardian online portáljának. – Néhány szemétkupac több méter magas volt, ami apró kerámia darabokat és vakolatot is tartalmazott, amelyeket minden bizonnyal építési anyagként tudtak újra felhasználni.

Korábban a szakemberek azt gondolták, hogy ezek a halmok körülbelül 17 évvel a vulkán kitörése előtt készülhettek, amikor erős földrengés sújtotta a várost. Most azonban bizonyítékokat találtak arra, hogy

a szemétdombokat már korábban is újrahasznosították a település lakói.

A most végzett tudományos elemzés a modern hulladéklerakókhoz hasonló, külvárosi lerakókat tárt fel, ahol az újrahasznosított anyagot gyűjtötték, rendszerezték, majd visszaépítették az épületekbe.

A hatékonyságra fókuszáltak

Emmerson és kollégái talajmintákat használtak a szemét városon keresztüli mozgásának nyomon követésére. Arra jutottak, hogy az utcákon vagy a városon kívüli dombokon idővel felhalmozódott hulladékok sokkal homokosabb talajt eredményeztek.

A tudósok szerint az ókoriak teljesen másképp közelítették meg a hulladékkezelés kérdését, és sokkal közelebb éltek a szemetükhöz, mint mi azt elfogadhatónak tartanánk.

Ők egyszerűen az újrahasznosításra és a minél nagyobb hatékonyságra fókuszáltak.

A Porta Ercolano külvárosa Pompeji északi falán kívül: amikor a területet feltárták, ősi szeméthalmokat tártak fel a sírok, házak és üzletek környékén Forrás: Allison Emmerson

Megállapítottuk, hogy a város egy részét a szemétből építhették fel

– mutatott rá Emmerson, aki Steven Ellis és Kevin Dicus régészekkel karöltve azt is vizsgálta, hogyan épülhetett fel az ősi város. – Úgy tűnik, hogy a szemétdombokat pont azért halmozták fel a város falai mellett, hogy az újrahasznosítható anyagokat ki tudják válogatni belőlük.

Pompeji elegáns villák és középületek, nyitott terek, kézműves üzletek, kocsmák, bordélyházak és fürdőházak városa volt, de helyet kapott egy amfiteátrum is, ahol gladiátorjátékokat rendeztek a mintegy 20 ezer fős közönség számára.

A Vezúv kitörése azonban elpusztította a város jelentős részét és a katasztrófa miatt legalább kétezren vesztették életüket.

Pompeji ma az UNESCO világörökség része, és – átlagos körülmények között – évente körülbelül 2,5 millió látogatót vonz.