Így védik a partifecskéket a Zagyvánál

A partifecske (Riparia riparia) táplálékát a levegőben kapja el. Igen apró rovarokkal – levéltetvekkel, legyekkel, szúnyogokkal, kérészekkel – táplálkozik, melyek nem feltétlenül kötődnek a vízhez. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti.

Egyre csökken a fecskék száma Magyarországon.

Az utóbbi években egyre több hírt hallhatunk arról, hogy a fecskéink száma drasztikusan csökken. Sajnos ezek valós hírek, évről évre egyre kevesebben érkeznek vissza afrikai telelőhelyeikről ezek a gyönyörű madarak, ezért védelmükre kiemelt hangsúlyt kell fektetnünk. A füsti fecske és a molnárfecske mindenki által jól ismert, településeken fészkelő fajok, ereszek alá, istállókba, ólakba építik sárból készült fészkeiket. Ezzel szemben a partifecskék teljesen más módszert választottak fiókáik biztonságos felnevelésére.

Különböző homokfalakban, hosszú és szűk üregeket ásnak, s ezek mélyén rakják le tojásaikat.

Partifecske (Riparia riparia) a költőüregben. Homokfalakba vájt üregekben költ. Folyópartokon, de akár tavak partvidékén, a víz által leomlott partfalakban, valamint a homokbányákban alakulnak ki számára megfelelő nagyságú függőleges fészkelőhelyek. Forrás: https://www.bnpi.hu/hu/hir/partifecskek-vedelme-a-zagyva-menten

Milyen partfalakat kedvelnek a partifecskék? A partifecske számára fontos, hogy a partfal függőleges legyen, és lehetőleg minél nagyobb kiterjedésű. Ha túl kicsi a falfelület, sokszor könnyedén kiáshatja, kifoszthatja a fészkeket valamilyen ragadozó, például róka. Ezen túl fontos, hogy a falfelület lehetőleg friss legyen, a fecskék ugyanis minden költés alkalmával új üreget vájnak.

Beomlott partfal, ami már nem alkalmas partifecskék fészkelésére. Forrás: Origo

A régi üregekben rendkívüli módon képesek elszaporodni a különböző parazita élőlények, melyek nagy kellemetlenséget jelentenek a madaraknak, akár a fiókák elpusztulását is okozhatják. Ha túl régi a partfal, akkor már túl sok helyet foglalnak el a régi üregek, valamint jellemzően a növényzet is elkezdi benőni a falat, ezért néha érdemes elbontani egy kicsit a partfalból, hogy friss felületek keletkezzenek.

A partifecskék védelme érdekében azzal tehetünk a legtöbbet, ha megfelelő fészkelőhelyeket alakítunk ki számukra, valamint a meglévő fészkelőhelyeiket karbantartjuk.

A partifecske (Riparia riparia) táplálékát a levegőben kapja el. Igen apró rovarokkal – levéltetvekkel, legyekkel, szúnyogokkal, kérészekkel – táplálkozik, melyek nem feltétlenül kötődnek a vízhez. Vonuló, a telet Afrikában, a Szaharától délre tölti. Forrás: http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-riprip

A Mátrai Tájegységben a Zagyva mentén több olyan partifecske telep is van, melyek működő homokbányában, kavicsbányában, vagy pernyehányóban vannak. A Bükki Nemzeti Park ezekben felvette a kapcsolatot az üzemeltetőkkel, akik szerencsére minden esetben rendkívül segítőkészek voltak a partifecskék védelmét illetően, így segítségükkel lehetőségük nyílt a telepek megfelelő karbantartására.

Partifecske fészkelőtelep a karbantartást követően. Forrás:https://www.bnpi.hu/hu/hir/partifecskek-vedelme-a-zagyva-menten

Természetvédelmi őreik szakmai tanácsai szerint a partfalakat idén is munkagépekkel ásták meg, hogy az így keletkező friss falfelületen minél több partifecske telepedhessen majd meg. Ennek köszönhetően Lőrinci és Hatvan térségében egy kb. 5-600 párból álló populáció fészkelését biztosították az idei évre is.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának anyaga