A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában

TO GO WITH AFP STORY MUSEUM-SCIENCE-US-PALEONTOLOGY by Virginie MONTET A March 17, 2010 photo shows the skull of the Homo Sapiens (Cro-Magnon 1) (R) from Cro-Magnon, France and the Homo Neanderthalensis (L) (La Ferrassie 1) from La Ferrassie Rock Shelter, France on display at the Smithsonian National Museum of Natural History in Washington, DC. A new exhibition hall dedicated to the discovery and understanding of human origins opens March 17, 2010 at the Smithsonian’s National Museum of Natural History in Washington,DC. Based on decades of cutting-edge research by Smithsonian scientists, the David H. Koch Hall of Human Origins will open to the public in a special preview marking the 100-year anniversary of the museum’s official opening on the National Mall. AFP PHOTO/Mandel NGAN

A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerű tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a neandervölgyi embertől származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkező Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos lapban számolt be eredményeiről, melyek új információkkal szolgálnak a Homo sapiens Európába érkezéséről és a kontinensen eredetileg élő, csökkenő számú neandervölgyi populációval való interakcióról. A kutatás középpontjában a mai Bulgária területén lévő Bacso Kiro-barlangban talált csontok és más leletek álltak.

Felfedezéseink kapcsolatot találtak az akkori fejlett eszközök, mint a pengék és a fogakból és csontokból készült nyakékek terjedése és a Homo sapiens több mint 45 ezer évvel ezelőtti térhódítása között"

- mondta Shara Bailey, a tanulmány egy társszerzője, a New York-i Egyetem antropológiai intézetének professzora.

A kutatások azt igazolták, hogy a Homo sapiens készíthette az eszközöket és hogy a modern ember és a neandervölgyi ember közötti egymásra hatás miatt hasonlítanak ezek és a neandervölgyiek által készített hasonló tárgyak - idézi Bailey-t a lipcsei Max Planck Társaság közleménye. A leletek új információkkal szolgálnak a két fajról és kapcsolatuk természetéről.

Ha neandervölgyiek készítették volna ezeket a >>modern<< eszközöket és ékszereket, az azt sugallta volna, hogy sokkal fejlettebb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint azt eddig véltük. Mindazonáltal vannak hasonlóságok a Homo sapiens által a Bacso Kiro-barlangban használt és a neandervölgyiek által máshol alkalmazott kézműves technikák között, ami világosság teszi, hogy kulturális csere zajlott a két csoport között"

- magyarázta a tudós.

Illusztráció Forrás: AFP/Mandel Ngan

Az elemzést a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói vezették. Az európai és amerikai tudósok részvételével zajló vizsgálat a középső paleolitikum (őskőkorszak) és a felső paleolitikum közötti átmenet időszakára, az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakra fókuszált.

Ebben a korban az Afrikából érkező Homo sapiens populáció a neandervölgyiek helyébe lépett. Az antropológusok szerint ugyanakkor ez a folyamat régiónként változó lehetett, az átalakulás részleteit nagyrészt homály fedi. Ezekről kívántak többet megtudni a szakértők a most bemutatott kutatással. A Bacso Kiro-barlang felső őskőkorszakból származó rétegében végzett ásatások során fedeztek fel Homo sapiens-csontokat és -fogakat számos kőszerszámmal, állati csontokkal, csonteszközökkel és függőkkel együtt.

Különböző elemzési módszerek alkalmazásával azonosították az emberi csontokat és megállapították, hogy legalább 45 ezer évesek - ez az a korszak, amikor a Homo sapiens több hullámban Európába érkezett.

A fogak és a DNS újabb elemzése révén pedig megállapították, hogy a Homo sapienshez tartoztak, nem pedig neandervölgyi emberhez.

(MTI)