A csörgőkígyók megfigyelése különösen érdekes a tudósok számára Kanadában, hiszen ezeknek az állatoknak az úgynevezett aktív éves szakaszuk (a melegebb hőmérsékletek, amelyek lehetővé teszik számukra az életük folytatását) sokkal rövidebbek, mint a déli rokonoké.
Bár minden tavasz újabb kígyópopuláció születését ígéri a területen, a felmérések alapján az egyedszámuk most riasztó ütemben csökken.
Noha első hallásra talán jó hírnek tűnik, ha a csörgőkígyók eltűnnek a világunkból, ez minden bizonnyal lépcsőzetes következményekkel járna a már amúgy is veszélyeztetett ökoszisztémákra
– mutattak rá most publikált tanulmányukban a Thompson Rivers Egyetem tudósai. – Ezek az állatok kulcsszerepet játszanak például a gyepterületű láncolatokban, ahol középszintű ragadozókként gyérítik a rágcsálók állományát, miközben táplálékforrásként szolgálnak az olyan, nagyobb ragadozók számára, mint például a veszélyeztetett észak-amerikai borz.
A tény azonban jól ismert: a csörgőkígyók harapása veszélyes az emberre,
mert megakadályozza a véralvadást, károsítja a vérereket, idővel áteresztővé válnak, így belső vérzés alakul ki, ami pedig keringési, légzési és veseelégtelenséget okozhat.
Az összes fajon megtalálható megkülönböztető jegy a farki csörgő, egy szarugyűrűkből álló szerkezet a farok végén, amit az állat megcsörget, ha úgy érzi, veszélybe került.
Ám csak a legutolsó pillanatban, végső lehetőségként támadnak.
A nemzetségbe összesen 28 faj tartozik, ezek mindegyike Amerikában őshonos.
A csörgőkígyók számára a legnagyobb veszélyt a közlekedés jelenti, mert a még az alacsony forgalmú utak is katasztrofális hatással lehetnek az egyébként egészséges kígyópopulációkra
– mutattak rá a tudósok a LiveScience online tudományos portálon. – A tanulmányunk szerint ezek a populációk eddig évente 6,6 százalékkal csökkentek, ami csupán 40 év alatt a kígyók számának 97 százalékos csökkenéséhez vezetne.
Az állatok fennmaradását emellett komolyan veszélyezteti a szennyezés, az emberi üldöztetés, valamint az élőhelyeik folyamatos csökkenése és szétaprózódása.
A legújabb kutatások szerint a csörgőkígyók azonban képesek változtatni a viselkedésüket aszerint, hogy milyen gyakran tűnnek fel emberek a táplálkozási területükön. A tudósok ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőben talán az állatok sem fognak „feleslegesen" támadni, ami az ember és kígyó közti békésebb együttélést és a kígyópopulációk újabb növekedését szorgalmazhatja.