Szakértők 807 személy DNS-ét elemezték, akik 14 polinéziai szigetről, valamint Mexikótól Chiléig különböző, a Csendes-óceán partvidékén élő őslakos amerikai populációból származnak.
Az eredmények szerint Francia-Polinézia négy szigetéről - a Toumatu-szigetcsoporthoz tartozó Mangareva és Pallisers szigetről, a Marquesas-szigetekhez tartozó Fati Hiva és Nuku Hiva szigetről - származó személyek olyan dél-amerikaiakkal való, 1200 körül történt kereszteződés jeleit viselik DNS-ükben, akiknek jelenlegi legközelebbi rokonai az őslakos kolumbiaiak.
Ezek a szigetek mintegy 6800 kilométerre fekszenek Dél-Amerikától. A Chiléhez tartozó Húsvét-szigeten élő emberek is rendelkeztek dél-amerikai ősökkel, egy részük modern chilei bevándorlók révén, mások hasonló ősi kereszteződések útján, mint az említett szigeteken.
A Húsvét-sziget, vagyis Rapa Nui Dél-Amerikától 3700 kilométerre nyugatra található, világszerte ismert a moaikról, hatalmas tömegű kőfiguráiról. A tanulmány nem válaszolja meg azt a kérést, melyik csoport tette meg a hatalmas utat a Csendes-óceánon: a polinézek utaztak-e keletre és érkeztek meg Kolumbiába vagy Ecuadorba, vagy pedig a dél-amerikaiak utaztak-e nyugatra.
A polinéz elméletet támasztja alá, hogy tudjuk, hogy a polinézek felfedezőutakra indultak az óceánon, és felfedeztek több távoli csendes-óceáni szigetet nagyjából ebben az időszakban"
- mondta Alexander Ioannidis, a Stanford Egyetem genetikusa, a Nature című tudományos lapban megjelent kutatás vezető szerzője.
Ez a kapcsolatfelvétel megmagyarázhatja azt a rejtélyt, hogyan juthatott el az édesburgonya Polinéziába évszázadokkal az európai matrózok előtt.
Ioannidis megjegyezte: neve számos polinéz nyelvben kumara, mely hasonlít több Andok-beli őslakosi nyelvben is az édesburgonyára használt kifejezéshez.
(MTI/Reuters)