Az emberek már csecsemőkorban elkezdenek nevetni, ami segít az izmok és a felsőtest fejlődésében is. A nevetés ugyanis nem csupán egyfajta légzőgyakorlat: az arcizmok komplex kombinációira támaszkodik, gyakran a szem, a fej és a váll mozgatásával.
A nevetés az agy több régióját aktiválja: a motoros kérget, amely irányítja az izmokat, az elülső lebenyt, amely segít megérteni a kontextust, valamint a limbikus rendszert, amely modulálja a pozitív érzelmeket
– mondta Janet M. Gibson, a Grinell Főiskola kognitív pszichológia professzora a The Conversation online portálnak, amit a ScienceAlert online tudományos oldal idéz. – Mindezen áramkörök bekapcsolása erősíti az idegi kapcsolatokat, és segíti az egészséges koordinációt az agyi tevékenységében.
Hozzátette: azáltal, hogy a nevetés aktiválja az érzelmek olyan, idegi útjait, mint az öröm és a vidámság, javíthatja hangulatot és csökkentheti a stresszre adott fizikai és érzelmi reakció intenzitását.
Például az antidepresszánsokhoz hasonlóan segíthet a szerotonin neurotranszmitter agyszintjének szabályozásában.
Sőt, azáltal, hogy minimalizálja az agy válaszait a fenyegetésekre, korlátozza az olyan neurotranszmitterek és hormonok felszabadulását, amelyek idővel megviselhetik a szív- és érrendszeri, anyagcsere és immunrendszerünket.
A nevetés ebben a kontextusban pontosan olyan, mint a stressz ellenszere.
A jó humorérzék és az ezzel járó nevetés a társadalmi intelligenciától és az emlékezettől is függ. Itt a kutatók arra gondolnak, hogy gyakran egy ellentmondásos vagy abszurd helyzet felismeréséből is fakadhat. Néha mentálisan kell kezelni egy meglepő viselkedést vagy eseményt, különben nem fogunk nevetni; de az is lehet, hogy csak összezavarodunk.
Mások szándékainak kikövetkeztetése és a perspektívájuk figyelembe vétele ráadásul növelheti a nevetés és szórakozás intenzitását.
Egy vicc vagy humoros helyzet megértéséhez látni kell a dolgok könnyebb oldalát
– mutatott rá a professzor a Bevezetés a humor pszichológiájába (An Introduction to the Psychology of Humor) című könyvében. – El kell hinnünk, hogy a szó szoros értelmében bármilyen lehetőséget felfedezhetünk ehhez.
Nem véletlen, hogy számos kognitív és szociális készség együttesen segít figyelemmel kísérni, hogy mikor és miért kezdünk el nevetni egy-egy beszélgetés során. Tény ugyanis, hogy még nevetést sem kell hallanunk ahhoz, hogy nevetni tudjunk.
A nevetés kötelékeket teremt és növeli a másokkal való intimitást.
Don Nilsen nyelvész rámutatott, hogy kuncogás és mélyről jövő nevetés ritkán esik meg olyankor, amikor egyedül vagyunk, ami szintén támogatja a társadalmi szerepét.
Az életünk első pillanataitól kezdve, csecsemőként a nevetés az öröm külső jele, amely segít megerősíteni a kialakuló kötelékeket
– tette hozzá Janet M. Gibson. – Később egy külső jele annak, hogy képesek vagyunk egy adott helyzet helyes megítélésére és az abban való, aktív részvételre.
A nyilvánosság előtt az előadók és a humoristák megpróbálnak kacagni, hogy a közönség pszichológiailag közelebb érezhesse magát hozzájuk, miközben meghitt hangot teremtenek. Egy kis nevetéssel tehát napról-napra javíthatjuk a szociális készségeinket is.
A pozitív pszichológia kutatói azt is vizsgálták, hogyan élhetünk értelmes életet és boldogulhatunk a legjobban. Arra jutottak, hogy „a nevetés olyan pozitív érzelmeket vált ki, amelyek ehhez nagyban hozzájárulnak".
Az olyan érzések, mint a szórakozás, a boldogság, a vidámság és az öröm növelik az érzelmi rugalmasságot és segítik a kreatív gondolkodást
– hangsúlyozta Janet M. Gibson. – Ezek pedig növelik a szubjektív jólétet és az életünkkel való elégedettséget.
A kutatók megállapították, hogy ezek a humorral és nevetéssel átélt pozitív érzelmek korrelálnak az élet értelmének értékelésével és segítenek leküzdeni a nehézségeket. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nevetés egyfajta egészséges megküzdési mechanizmus is:
amikor nevetünk akkor kevésbé vesszük magunkat vagy a helyzetet komolyan, és könnyebben lelünk rá a problémák megoldására.
Egyre több terapeuta támogatja a humor és a nevetés „szakmai használatát", hogy ezzel segítse az ügyfeleket a bizalom kiépítésében vagy például a munkakörnyezet javításában. Öt különböző vizsgálat áttekintése azt mutatta, hogy a nevetéssel kapcsolatos bármilyen „beavatkozás" után nőtt a jólét mértéke.
Ezeket a szakemberek játéknak nevezik, ami olyan, napi humoros feladatokat jelent, mint hogy vicces emberekkel vegyük körül magunkat, nézzünk nevettető komédiát vagy épp írjunk le három vicces dolgot, amelyek aznap történtek. A lényeg, hogy olyan nézőpontot keressünk, amelyben megtaláljuk az események vicces oldalát.