A nem kielégítő mennyiségű és minőségi alvást már többször összefüggésbe hozták a rossz mentális egészséggel, beleértve a depressziót és más hangulati rendellenességeket. A jól átgondolt étrend fogyasztása szintén bizonyítottan segít megelőzni ezeket, sőt, a rövid ideig végzett testmozgás szintén fokozhatja a lelki és fizikai egészséget.
A tudósok ezért most kifejezetten az alvást, az étrendet és a testmozgást vették górcső alá, hogy megértsék, melyiknek van a legnagyobb hatása a fiatal felnőttek mentális egészségére.
Az alvás, a fizikai aktivitás és az egészséges táplálkozás az egészség három pillérének tekinthető, amelyek hozzájárulhatnak az optimális jólét elősegítéséhez a fiatal felnőttek körében
– mondta Shay-Ruby Wickham, az Otago Orvosi Iskola kutatója, a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Míg átfogó kutatások már kimutatták az alvás, a fizikai aktivitás és a diéta mentális egészségi és jóléti előnyeit, mindhárom viselkedés együttes vizsgálata eddig még nem történt meg.
A szakemberek szerint ugyanis ha ismerjük ezeknek az életmódbeli magatartásoknak a fontosságát, külön-külön vagy egymással kombinálva, akkor
a fontossági sorrend meghatározása sokat segíthet a legjobb mentálhigiénés módszerek kiválasztásában.
A Frontiers in Psyhhology szaklapban publikált tanulmányban a kutatók több mint 1 100 18-25 év közötti fiatal felnőttet kérdeztek meg annak érdekében, hogy összehasonlítsák a mentális egészséget befolyásoló, „három legnagyobb" egészségügyi tényezőt. Az önkénteseket kérdőíven kérdezték meg azt aktuális hangulatukról, közérzetükről, étrendjükről, testmozgásukról és alvási szokásaikról.
A jó szellemi és fizikai egészség megőrzése nem könnyű azoknak a fiatal felnőtteknek, akik általában nagy változásokat tapasztalnak napi rutinjukban, alvási szokásaikban, munkakörülményeikben, életmódjukban és élethelyzetükben a fejlődés kritikus szakaszában
– mutatott rá Shay-Ruby Wickham. – Kevesebb depressziós tünetről számoltak be azok az emberek, akik éjszakánként közel tíz órát aludtak, míg jóval többről azok, akik túl kevés, tehát kevesebb, mint nyolc órát szunyókáltak vagy túl sokat, tehát több mint tizenkét órát töltöttek alvással.
A kutatók arra is rámutattak, hogy a nyers gyümölcs és zöldség mérsékelt adagjának napi fogyasztása szintén korrelál a jobb közérzettel.
És bár a fizikai aktivitás volt a jólét második legegyértelműbb mutatója, az alvás minősége előzte mégis megelőzte.
Ez meglepő, mert az alvásra vonatkozó ajánlások túlnyomórészt a mennyiségre, nem pedig a minőségre összpontosítanak
– magyarázta Wickham, aki szerint így kijelenthető, az alvás a jó mentális egészség legerősebb előrejelzője.
Hozzátette: eredményeik azt sugallják, hogy az alvásminőséget célzó jövőbeli életmódbeli beavatkozások igencsak előnyösek lehetnek a mentális egészség és a közérzet javításában. A fizikai aktivitást és az étrendet azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni.