A Monarchia megmentője akart lenni, világháborút robbantottak ki a nevével

Ferenc Ferdinánd a trónra lépése után trialista föderációvá akarta átalakítani a Monarchiát

Az Osztrák-Magyar Monarchia egykori trónörököse, Ferenc Ferdinánd mind a mai napig az egyik legellenszenvesebb Habsburgként él a magyar történelmi köztudatban. A főherceg elsősorban az erősen kiszínezett magyarellenességének köszönheti rossz hírét, amelyről képtelennél képtelenebb, de kész tényként kezelt történetek egész sora ismert. A rideg és száraz modorú trónörökös iránt azonban nem csak a budapesti politikai elit köreiben, hanem a bécsi Hofburgban is leplezetlen ellenszenvvel viseltettek. Ferenc József sohasem bocsátotta meg unokaöccse morganatikus (rangon aluli) házasságkötését, és a császár Tisza Istvánhoz valamint Ifj. Andrássy Gyulához hasonlóan maga is úgy tekintett Ferenc Ferdinánd reformelképzeléseire, mint a Monarchia stabilitását veszélyeztető felforgató nézetekre. 

„Ferenc Ferdinánd volt a legerősebb szóvivője az Osztrák-Magyar Monarchia békéjének"
(Richard Ned Lebow)

Ferenc Ferdinánd százötvenhét éve,1863. december 18-án született Grazban, Károly Lajos főherceg - Ferenc József ausztriai császár öccse -, és Mária Annunciáta nápolyi-szicíliai királyi hercegnő gyermekeként. Tizenhét éves korában a császár engedélyével felvette az Este hercegi családnevet is, hogy hozzájuthasson nagybátyja, V. Ferenc modenai herceg örökségéhez.

Károly Lajos főherceg, Ferenc József császár öccse, a későbbi trónörökös apja Forrás: Wikimedia Commons

Az 1875-ben megörökölt hagyatéknak köszönhetően

Ferenc Ferdinánd egy csapásra az Osztrák-Magyar Monarchia leggazdagabb embere lett.

A fiatal főherceg 1878 áprilisában kezdte meg a Habsburg főhercegek számára kötelező katonai szolgálatát a budapesti 32. gyalogezrednél, hadnagyi rendfokozatban.

Ferenc Ferdinánd édesanyja, Mária Annunciáta nápolyi-szicíliai királyi hercegnő Forrás: Wikimedia Commons

A későbbi reformelképzeléseire is igen nagy hatást gyakorolt az az erős nacionalizmus,

amit a magyar tiszttársai részéről tapasztalt,

mert ezt potenciális veszélynek tartotta a Monarchia egységére nézve. A briliáns intellektussal megáldott bohém természetű trónörökös, Rudolf főherceg 1889. január 30-i máig tisztázatlan hátterű tragikus halála után Ferenc Ferdinánd apja, Károly Lajos főherceg lett a trónörökös, Ferenc József császár legidősebb öccseként.

Ferenc Ferdinánd apja halála után, 1896-ban lépett elő trónörökössé Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc Ferdinánd udvari karrierjében az apja 1896.március 19-én bekövetkezett halála hozta el a legnagyobb változást, mert ezzel ő lépett elő az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösévé.

Őszinte és mély szerelem, súlyos megaláztatásokkal

De más szempontból is fordulópontnak számított ez az év Ferenc Ferdinánd életében, mivel ekkor ismerte meg élete nagy szerelmét, Chotek Zsófia grófnőt Prágában.

Eleinte titokban tartották a kapcsolatukat, de 1899-ben Ferenc Ferdinánd elhatározta, hogy eljegyzi az udvarképesség szempontjából alacsonyabb társadalmi helyzetű Zsófiát, nem törődve a várható botránnyal.

Ferenc Ferdinánd fiatal tisztként a budapesti 32. gyalogezredben szolgált Forrás: Wikimedia Commons

A bécsi udvar ókonzervatív, spanyol eredetű szokásjoga szerint a királyi család főhercegi tagjai kizárólag hasonló rangúakkal köthettek házasságot,

a trónörökös leendőbelije pedig csakis királyi családból származhatott.

Zsófia családja tehát hiába számított az egyik legrégebbi és legpatinásabb cseh főnemesi famíliának, Ferenc Ferdinánd bejelentése, hogy eljegyzi Chotek Zsófiát, óriási botrányt idézett elő az udvarban.

Chotek Zsófia grófnő, Ferenc Ferdinánd nagy szerelme Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc Ferdinánd az udvar részéről őt ért presszió, valamint a megalázó inzultusok ellenére sem volt hajlandó meghátrálni,

és kitartott szerelme mellett. Több indulatos, veszekedésekkel tarkított vita után Ferenc József végül azzal a feltétellel adta beleegyezését az általa mereven ellenezett frigyhez, ha az unokaöccse tudomásul veszi, hogy csak „rangon aluli", morganatikus házasságot köthet a cseh grófnővel.

Ferenc József eleinte hallani sem akart a frigyről Forrás: AFP

A császár az eljegyzéshez adott írásos hozzájárulásában kizárta, hogy Ferenc Ferdinánd és Zsófia leendő gyermekei megörökölhessék a trónt,és azt is megtagadta, hogy a feleség családját a Habsburgokkal egyenrangú birodalmi főnemesek sorába emelje.

Ferenc József megalázó feltételeket szabott a házasságkötés feltételéül Forrás: Wikimedia Commons

Kizárta továbbá, hogy Ferenc Ferdinánd és Zsófia utódai a Habsburg-Lotaringiai előnevet viselhessék, a leendő gyerekeket csak a „von Hohenberg" név illette meg.

Zsófiának – a többi főhercegnővel szemben – a „fenség" megszólítás sem járt,

egészen 1909-ig. Az észak-csehországi Reichstadtban (ma Zákupy) 1900. július elsején megtartott esküvőtől az udvar tagjai tüntetően távol tartották magukat.

Ferenc Ferdinánd és Chotek Zsófia esküvői szertartása Forrás: Wikimedia Commons

A feleségét érő sorozatos megaláztatások miatt az uralkodó és a trónörökös közötti addig sem túl szívélyes viszony véglegesen elhidegült; Ferenc Ferdinándnak a Monarchia jövőjéről vallott nézetei pedig ellenségessé tették vele szemben a császárt.

A trónörökös tisztán látta a pánszlávizmus veszélyes következményeit

Ferenc József számára az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésen alapuló dualista államrendszer esetleges reformjának kérdése szigorú tabunak számított. Pedig a századforduló környékén egyre több repedés jelent meg a Monarchia építményén a megváltozott nemzetközi helyzet, valamint az egyre erőteljesebbé váló nemzetiségi szeparatista törekvések miatt.

Ferenc Józsefet a kiegyezés záró aktusaként 1867 június 8-án magyar királlyá koronázták a budavári Nagyboldogasszony templomban Forrás: Wikimedia Commons

Az 1878-as berlini kongresszus a cári Oroszország Balkánon elért katonai sikereit diplomáciai vereséggé változtatta, nem kis részt Andrássy Gyula grófnak, a Monarchia közös külügyminiszterének köszönhetően. Oroszország azonban Berlin után sem mondott le balkáni befolyásának kiterjesztéséről, amihez Szentpétervárnak a pánszlávizmus szolgált ideológiai munícióként.

Anton von Werner festménye a berlini kongresszusról, a kép középvonalában id. gróf Andrássy Gyula, Otto von Bismarck és Pjotr Suvalov gróf találkozója Forrás: Wikimedia Commons

Bosznia-Hercegovina 1878-as okkupációja után Belgrádban is magasra csaptak a nagyszerb nacionalizmus lángjai, ami 1903-tól, a Monarchiával szemben lojális viszonyra törekvő Obrenovics Sándor király meggyilkolása után az állami politika szintjére emelkedett.

II. Miklós cár és családja. A cár erősen támogatta a nagyszerb törekvéseket Forrás: Wikimedia Commons/Boasson and Eggler

Oroszországnak és Szerbiának a Monarchia meggyengítése és felbomlasztása egyaránt közös érdeknek számított, amihez többek között az Osztrák-Magyar Monarchia összlakosságán belül 50 százalékos arányt képviselő szláv etnikum körében fel-fel lobbanó elégedetlenséget akarták eszközként felhasználni.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere. A Monarchia soknemzetiségű államszövetség volt Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc Ferdinánd pontosan felismerte ezt a Monarchiára nézve egyre nagyobb fenyegetést jelentő veszélyt. Az udvarhoz közeli szoldateszka néhány forrófejű tábornokával szemben a trónörökös azzal is tisztában volt, hogy egy esetleges Szerbia elleni preventív háború

elkerülhetetlenül Oroszország katonai beavatkozásához, és akár összeurópai konfliktushoz vezetne,

ami pedig megsemmisítené a Monarchiát.

A szlávságot akarta megtenni harmadik pillérnek

Ferenc József, ahogy korábban Rudolfot, úgy Ferenc Ferdinándot sem vonta be az államügyek intézésébe; a trónörökösnek csupán formális, üres reprezentációs feladatokat szánt. Ferenc Ferdinánd – aki viszont igen komolyan készült az uralkodásra – ezt a helyzetet egy saját tanácsadó testület, amolyan kvázi árnyékkabinet felállításával igyekezett ellensúlyozni.

Habsburg-Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörököse Forrás: Wikimedia Commons

1908-tól a trónörökös lakhelyén, a híres törökverő hadvezér, Savoyai Jenő herceg egykori rezidenciáján, a bécsi Belvedere-palotában kezdte meg működését ez a „kis katonai kabinetnek" elnevezett grémium, amely Ferenc József legnagyobb bosszúságára rövid idő alatt komoly politikai központtá nőtte ki magát.

A Belvedere palota napjainkban Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Kalker

Ferenc Ferdinánd csak úgy látta hosszú távon is fenntarthatónak a Monarchia egységét, ha az 1867-es dualista államrendszert első lépésként egy olyan trialista államszövetséggé alakítják át, amelyben Ausztrián és Magyarországon kívül a szlávság alkotná a harmadik pillért.

Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségei Forrás: Wikimedia Commons

Ehhez a Monarchia keretein belül egy Horvátország primátusa alatt álló délszláv királyságot akart létrehozni, amelybe Boszniát és Dalmáciát is beleintegrálták volna,

ugyanolyan államjogi önállósággal, mint amilyennel az 1867-es kiegyezés alapján Ausztria és Magyarország rendelkezett.

(A trónörökös azt feltételezte, hogy ezzel a lépéssel egyben a nagyszerb nacionalista törekvéseket, valamint az orosz pánszláv izgatást is semelgesítheti.)

A hatvannyolc évig trónon ülő Ferenc József egy egész történelmi korszak szimbóluma, hallani sem akart a Monarchia reformjáról Forrás: Wikipedia Commons

Második lépésként a trialista államszövetségből olyan modernizált föderációt akart kialakítani,

amelynek az uralkodó személye, és az 1867-es kiegyezéshez hasonló közös képviseleti illetve végrehajtó szervek adták volna meg az államjogi kereteit.

Ferenc Ferdinánd trónörökös (középen bal szélen) egy bajorországi hadgyakorlaton, 1909-ben Forrás: Bundesarchiv/Tellgmann, Oscar

A föderalista alkotmányos monarchiaként működő Nagy-ausztriai Egyesült Államok élén álló uralkodó – az Osztrák-Magyar Monarchiához hasonlóan – továbbra is erős jogosítványokkal rendelkezett volna. A trónörökös Ferenc József halála után már ezekkel a kész tervekkel, II. Ferenc néven akarta elfoglalni a trónt.

A „kis katonai iroda" belvedere-i politikai műhelyében szövögetett reformelképzelések az uralkodót, és a budapesti politikai elitet is mélyen felháborították.

A magyar uralkodó körök egyfajta hadüzenetként értékelték Ferenc Ferdinánd tervét,

amely megszüntette volna Magyarországnak az 1867-es kiegyezésen alapuló privilegizált helyzetét, és az 1868-as magyar-horvát kiegyezést hatálytalanítva, elválasztotta volna a Szent Koronától Horvátországot.

Tisza István gróf, miniszterelnök, Ferenc József császárnál kihallgatáson. Tisza volt az egyetlen, aki az 1914-es júliusi válság idején ellenezte a hadüzenetet, később mégis a háborús politika szimbólumává vált Forrás: Wikimedia Commons

Ferenc Ferdinánd rendkívül rossz, őt a magyarság legfőbb ellenségének kikiáltó sajtója is leginkább ezekre a magyar privilégiumokat megnyirbálni készülő terveire vezethetők vissza. Ferenc Ferdinánd ugyan nagyra becsülte és tisztelte Tisza Istvánt az intellektusa miatt,

de a befolyását veszélyesnek vélte,

és Ifj. Andrássy Gyulával együtt a magyar nacionalizmus elkötelezett hívének tartotta, ami miatt egyszer sem fogadta személyes audiencián. Ferenc Ferdinánd reformelképzelését Belgrádban is leplezetlen ellenszenvvel fogadták, mert az szembe ment a Karagyorgyevics-ház illetve a szerb nacionalisták Nagy-Szerbia elképzelésével.

Ifjabb gróf Andrássy Gyulát "veszedelmes nacionalistának" tartotta Forrás: Wikimedia Commons

A Monarchián belüli nagyobb önállóságért küzdő szláv politikusok körében a trónörökös viszont rendkívül nagy népszerűségnek örvendett.

Ferenc Ferdinánd a bismarcki klasszikus reálpolitika elveit akarta követni a külpolitikában.

Egy Oroszországgal szembeni esetleges fegyveres konfliktus lehetőségét élesen elvetette, mivel szerinte az semmi mást, csak a Monarchia (és a cári rendszer) pusztulását, valamint egy nagy európai háborút eredményezne.

Ferenc Ferdinánd a trónra lépése után trialista föderációvá akarta átalakítani a Monarchiát Forrás: Wikimedia Commons

A történelem furcsa fintora, hogy a szlávoknak mindenben kedvezni akaró trónörököst és feleségét 1914. június 28-án Szarajevóban Belgrádból támogatott délszláv összeesküvők ölték meg - így már soha nem derül ki, meddig jutott volna el tervei megvalósításában, ha trónra kerül.